A franciák mindig másképp csinálják. Náluk teljesen más a szokás húsvétkor, mint nálunk. A francia hagyomány szerint, a felnőttek azt mondják a gyerekeknek, hogy "a harangok Rómába szállnak és tojásokkal térnek vissza", így akarják rábírni őket az elrejtett csokinyuszik és tojások keresésére.  (Este a harangok Rómába szállnak és tojásokkal térnek vissza - Ce soir, les cloches partent pour Rome et rapportent des oeufs). De miért nem a felnőttek keresik? Ennek azt a magyarázatot találták ki, hogy a harangok oly gyorsan repülnek, hogy a felnőttek nem is látják, hová pottyannak le a csokitojások és csokinyuszik. Mivel a gyerekek sokkal szemfülesebbek, mint a felnőttek, így ők biztosan mindegyiket meg fogják találni. Szóval, amikor a harangok visszatérnek, egy rejtélyes kincsvadászatra fog sor kerülni Húsvét reggelén, amit fiatalok, idősek egyaránt élveznek majd.  Kép: Le voyage des cloches à Rome Gravure de Granville (1803-1847) Forrás: francianyelv.hu

A katolikus vallás legnagyobb ünnepén, azon belül is a Nagypéntek legfőbb eseményeként a katolikusok bejárják a stációkat, melyek Jézus életét, illetve életének utolsó napjait örökíti meg. NEMNEMNEM! Nem akarok senkit térítgetni. Csak arra kérlek benneteket, hogy nyitott szemmel és szívvel nézzétek meg az alábbi képeket, melyek az egri Bazilikában láthatóak (Takács István képei).

1. stáció - Jézust elítélik

2. stáció - Jézus vállára veszi a keresztet

3. stáció - Jézus először esik el a kereszten

4. stáció - Jézus találkozik anyjával

5. stáció - Simon segít vinni a keresztet

6. stáció -Veronika kendőt nyújt

7. stáció - Másodszor esik el a kereszttel

8. stáció -Jézus találkozik a síró asszonyokkal

9. stáció -  Jézus harmadszor esik el a kereszttel

10. stáció - Jézust megfosztják ruháitól

11. Jézust keresztre feszítik

12. stáció- Jézus meghal a kereszten

13. stáció - Jézust leveszik a keresztről

14. stáció - Jézust eltemetik

15. stáció - Jézus feltámad

Mindenkinek azt kívánom Húsvétra, hogy megszabaduljon a terhektől, amik nyomasztják, és újjászülethessen, fellégezhessen!

Aki ennél többre vágyik, ajánlom megtekintésre ma este 21.00-kor a Duna Televízióban a Via Crucist, vagyis a Szentatya keresztútját, melyet a Colosseumban jár be a hívekkel.

Forrás: http://polczer.hu/kepek_festmenyek_Jezus_krisztus_keresztutja.htm

Mivel már csak négyet kell aludni, hogy beinduljon a locsolkodási-nagyüzem, a férfiaknak is ideje lenne elgondolkodniuk azon, mivel is fogják a szép virágszálaikat, vagyis minket, nőket meglocsolni. Legutóbb a parfümhasználatról írtam, aztán egyszer csak beugrott, hogy van ennél egy sokkal tisztább és a családunkhoz sokkal jobban kötődő dolog, ami összeköthető a húsvéttal. Ez pedig a locsolkodás szódával.  A néphagyomány is inkább a szóda használatát kedveli, mint a drága, büdös löttyöket. És milyen igazuk van! Tudjátok egyébként, hogy honnan ered a szódagyártás? Magyarországon Jedlik Ányos építette az első olyan berendezést, mellyel szénsavas vizet lehetett előállítani, később tervei alapján épült meg az első szikvízüzem. Nem sokkal később Wagner Dániel megalapította az első gyógyszergyárat, a Soroksári úton 1867-ben. Itt már működött egy szóda- és szifonfej-előállító üzem is, mivel a gyógyszergyártáshoz szükség volt rá. Az első, szikvízgyártással foglalkozó rendelet is ebből a korszakból való, 1869-ből. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy az országban annyira elterjedt a szikvíz gyártása, hogy szabályozni kell. Már ekkor előírják például azt, hogy a vizet a hatóságnak be kell vizsgálnia, a szifonfejeket, illetve minden olyan gyártási eszközt, ami érintkezik a szódával, ónbevonattal kell ellátni – eredeti anyaguk ugyanis többnyire réz volt, illetve a szifonfejek ólomból készültek, ami egészségre ártalmas.  Az ősök Mivel a bevezetőben említettem, hogy családi körben is egy „fogalom” a szíkvíz”, most elmondom miért is. A Bánffi család több mint 100 éve, 1907 óta foglalkozik szikvízkészítéssel. Az első üzemet nagyapám nagyszülei alapították Kisteleken, azért, hogy saját kocsmájukat el tudják látni szódával. (Ami ugye fröccskészítés egyik alapja). A kezdeti siker után a világválság, háború miatt a termelés visszaesett, de 1941-ben a dédnagymamám átvette a vállalkozást. A II. világháború után a szovjet katonák a szikvízüzemet szinte teljesen kifosztották, majd, alighogy talpra állt az üzem, az 50-es évek elején államosították, de szerencsére 1952-ben a családnak sikerült visszavásárolnia hosszas kérelmezés után. A nehézséget ebben a korszakban az jelentette, hogy az állam félt a konkurenciától (saját cégeit preferálta), a másik, hogy mivel a szóda népélelmezési cikk volt, csak kötött áron lehetett érvényesíteni.  Ennek ellenére a nagypapám 1972-ben szódatöltő üzemet alapított Szegeden. Ő kedvességével, szakértelmével érte el, hogy Szeged minden vendéglőjébe szállított, illetve több nagyvállalattal és szövetkezettel is üzleti kapcsolatban állt. Sajnos a nagypapám 1984-ben meghalt, a családi vállalkozást a keresztapám vette át, és ő üzemelteti jelenleg is.       Az ő hozzáértésével és elhivatottságával sokat adott a családi vállalkozás hírnevéhez és a szóda-kultúra terjesztéséhez. Ennek ékes példája 2012-ben az Év Vállalkozójává válása, a Magyar Agrárgazdasági Minőségi Díjasok klubjába való bekerülése; a szóda hungaricumként való elismertetése; szikvízmúzeum létrehozása (mely keresztapám lelkes, többéves gyűjtése során talált tárgyakat mutatja be a szebbnél szebb, értékesnél értékesebb szódásüvegekkel Szegeden tekinthető meg.) A szikvízkésztés legújabb generációjához tartozik az unokatesóm, aki most ízlelgeti a szódakészítés csínjával-bínjával. Szóval kedves lelkes fiatalok! Locsolkodjatok szódával! Egészségünkre! 

Forrás: http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/minosegi_dijat_kapott_a_banffi_szoda/2274550/ http://szegedcafe.hu/2012/03/12/dijat-nyert-a-banffi-szoda/ http://www.banffiszoda.hu/index.php/hu/

Francia nyelvtanárként eléggé francia - fun vagyok. Néha talán túlzottan is. Eddig a kedvencem Párizs volt, de egyre jobban húz a szívem egy másik gyönyörű táj felé. Ez pedig nem más, mint Provence. Provence Franciaország délnyugati csücskében található, fantasztikus vidék, mindjárt elmesélem, miért.  

Városok, tengerpart A terület a Mediterrániumban található, vagyis a Földközi-tenger partvidékén, , ebből is adódik a különleges klímája, kisugárzása. A vidék legfontosabb városai Nice (Nizza) és Marseilles, Saint- Tropez. A városok a csillogást, a gazdagságot, a sznobságot, ugyanakkor a kifinomultságot, az elérhetetlenséget hangulatát árasztják, egy nagy adag romantikával nyakon öntve.  

  Riviéra Aki gazdag, igényes helyen szeretne strandolni, napfürdőzni, válassza a Cote d’Azur-t, azaz a Francia Riviéra-t . Az azúrkék tenger, a homokos tengerpart, mind a pihenésre, relaxálásra, feltöltődésre, és a kár flörtölésre csábít. 

Levendula Provence azonban nemcsak a tengerpartjáról híres. A másik sokak által irigyelt vidéki látképén levendulamezők sorakoznak szépen beállítva, akár vonalzóval húzták volna meg a határaikat.   

A levendula otthona A levendulát már a középkor óta termesztik, használják. Több alfaja ismert, de leggyakrabban a közönséges levendulával találkozhatunk. Franciák közkedvelt illata, növénye, sokféle felhasználási módja van A levendulaolaj széles felhasználási körrel rendelkezik: sebek, vágások  kezelése; pattanások; fül- és fejfájás; fáradtság; menstruációs panaszok; álmatlanság…. A lakás díszeként szolgálhat, mindemellett hasznos is, ugyanis a a szúnyogokat, molyokat elriasztja.

Kulturális fesztiválok, múzeumok, kis butikok kínálják az ízlésesen csomagolt, praktikusan felhasználható portékákat.