Lótusz

Lótusz

Húsvéti rémálom , a locsolkodás - Kölni helyett parfümmel

2014. április 14. - Lótusz_blogger

Húsvét - locsolkodás - kölni - parfüm  Ha húsvét, akkor locsolkodás. Ha locsolkodás, akkor kölni. Ha kölni, akkor mára egyre inkább elterjedt a parfüm használata (aminek a hölgyek jobban örülnek, mint a 80-as évekről megmaradt bebarnult orosz „Krásznájá Moszkvának”.)  A parfüm története Az illatos folyadékok, parfümök használata igen elterjedt volt már az ókori görögöknél, a rómaiaknál, és főleg az egyiptomiaknál. A parfüm gyártása azonban csak jóval később, a 16. század elejétől indult. A Firenzéből származó Medici Katalin a francia királyi udvarban hozta divatba a parfümöket.

A 17. században Grasse vált a parfüm készítés hazájává, ahol a kesztyűkészítők a növényeket és virágokat használták fel termékeik illatosítására. A parfüm ugyanis elfedte a bőr gyakran igen kellemetlen szagát.

A 18-19. században egyre szélesebb réteg kezdte el a parfüm használatát. A nemes hölgyek a könnyed, egyszerű parfümöket kedvelték: legtöbbször levendulát, ibolyát és rózsát. A hölgyek és urak hasonló illatokat viseltek, a parfüm a 20. században vált szét élesen férfi és női típusúakra.  A 19. század végéig a parfüm kizárólag növényi olajokból készült, olykor persze állati eredetű anyagokat is használtak.

A 20. század elején aztán sok minden változott. Egyfelől divatba jött a többjegyű virágos parfüm és a keleties keverékek, másrészt a kémikusok szintetikus úton állítottak elő parfüm alapanyagokat.  Ez utóbbi lehetővé tette, hogy a parfüm gyártás ipari mérteket ölthessen. Nem volt tovább szükség a drága, néha beszerezhetetlen parfüm összetevők mindegyikére, hiszen kiválthatók voltak szintetikus párjukkal. Az illatszerek szinte mindenki számára elérhető áruvá váltak, és megkezdődött a tömegtermelésük, mely immár leginkább arra törekedett, hogy minél szélesebb réteg parfüm igényét elégítse ki. Azonban mindmáig maradtak olyan parfüm gyárak, ahol mellőzik a szintetikus parfüm alapanyagok használatát, és természetes alapanyagokból készülő, gyakran meglehetősen egyedi parfümöket készítenek.

A parfüm - Miből készül?

A parfüm alapanyagait a virágok szirmaiból, bimbóiból, leveleiből, szárakból, gyümölcsökből, gyökerekből kivont illóolajokból, sőt, állati eredetű anyagokból nyerik.  A megfelelő parfüm választása és használata valódi művészet. Kifinomultságot, szépérzéket és tapasztalatot igényel – de roppant vonzó, érzéki és erős benyomást kelthetünk környezetünkben, ha elsajátítjuk ennek tudományát. Az illatszer gyakorlatilag olyan illóolaj keverék, amit tömény, nagy tisztaságú alkoholban oldanak fel. Ebből már következik, hogy az illatszerek töménysége, ereje – azaz olaj-alkohol aránya – nagyban különbözhet. A parfüm a legerősebb illatszer, hiszen ennek a legmagasabb az olajtartalma, ami számokra fordítva azt jelenti, hogy 15-25 százalékban tartalmaz parfümolajat. A többi illatszer eau-nak, azaz illatos víznek minősül. Tehát a parfümöt követi az Eau de Parfum, majd következik az Eau de Toilette (toalettvíz), végül a leghígabb az Eau de Cologne (kölnivíz). A parfüm a legerősebb és leghosszabban tartó illatanyag. Bár drágább hígabb társainál, bölcsen használva tovább eltarthat azoknál. Franciaországban például igen kelendőek a parfüm töménységű illatszerek. Figyeljünk arra, hogy a töményebb illatszerekből elég csupán a fül mögé, nyakra, mellek közé, csukló belső részére, kar vagy térdhajlatba, sőt akár a boka belső részére is (ne lepődjünk meg, az illat felfelé száll) tenni. A parfüm így is eléri a kívánt hatást! Legyen az Givenchy, Nina Ricci, Puma, Lacoste vagy Davidoff, bízhatunk abban, hogy a parfüm hatása nem marad el! Egy utolsó megjegyzés: vigyázzunk azzal, hogy a parfüm a ruhára kerülve foltot hagyhat.

Forrás: http://www.parfumeden.hu6parfum_tortenet

Francia klisék - amit a külföldiek gondolnak a franciákról

Mit gondolnak a külföldiek a franciákról?

http://www.youtube.com/watch?v=qpAt-ayf7yE

rayere = csíkos

grenouille = béka

viande de cheval = lóhús

croissant = croissant

fois gras = kacsamáj

baguette = bagett

escargot = csiga

fromage = sajt

champagne = pezsgő

rendez-vous = randi

s'embrasser = ölelkezik, csókolózik

l'accordéon = harmonika

ne se raser pas = nem borotválkozik

se laver = mosakodni

sport populaire = népszerű sport

greve = sztrájk

És ti mit gondoltok a franciákról? Szeretitek őket? A francia nyelvet? A konyhát?

Francia pasikedvenceim

Ma frankofón zenéket mutatok nektek, amiket egész jó pasik adnak elő.

Az első egy nem túl régi diszkósláger. Stromae, 1985-ös születésü brüsszeli pasi, aki főleg pop-dalokkal szórakoztatja a rajongóit. A nemzetközi poppiacra 2009-ben, ezzel a számával tört be.

Stromae: Alors on danse

http://www.youtube.com/watch?v=7pKrVB5f2W0

Alors on danse (X3)

Qui dit étude dit travail,
Qui dit taf te dit les thunes,
Qui dit argent dit dépenses,
Qui dit crédit dit créance,
Qui dit dette te dit huissier,
Oui dit assis dans la merde.
Qui dit Amour dit les gosses,
Dit toujours et dit divorce.
Qui dit proches te dis deuils car les problèmes ne viennent pas seul.
Qui dit crise te dis monde dit famine dit tiers- monde.
Qui dit fatigue dit réveille encore sourd de la veille,
Alors on sort pour oublier tous les problèmes.
Alors on danse (X9)
Et la tu t'dis que c'est fini car pire que ça ce serait la mort.
Qu'en tu crois enfin que tu t'en sors quand y en a plus et ben y en a encore!
Ecstasy dis problème les problèmes ou bien la musique.
Ca t'prends les trips ca te prends la tête et puis tu prie pour que ça s'arrête.
Mais c'est ton corps c'est pas le ciel alors tu t'bouche plus les oreilles.
Et là tu cries encore plus fort et ca persiste...
Alors on chante
Lalalalalala, Lalalalalala,
Alors on chante
Lalalalalala, Lalalalalala

Alors on chante (x2)
Et puis seulement quand c'est fini, alors on danse.
Alors on danse (x7)
Et ben y en a encore (X5)

 

Christophe Maé: On s’attache

Eredeti néven Cristophe Martichon. 1975-ös születési francia szépfiú is a 2000-es évek elejétől kezdve énekelget a francia és nemzetbeli nők nagy örömére.

http://www.youtube.com/watch?v=rjsG_WGzgTA

J'ai pas le style pourtant pas hostile
Mais c'est pas pour moi le costard uniforme
J'ai pas l'integrale du genre ideal
J'aurai toujours l'impression qu'on m'espionne
Pourtant pas contre l'amour, je s'rais meme plutot pour

Mais c'est pas pour autant qu'il faut
Qu'on s'attache et qu'on s'empoisonne
Avec une fleche qui nous illusionne
Faut pas qu'on s'attache et qu'on s'emprisonne
Mais rien n'empeche que l'on s'abandonne, non!

D'un chef de file, j'en ai pas l'profil
Mais sur lorieller j'aime pas qu'on me questionne
Je suis pas James Bond entoure de belles blondes - non non non
J'envie meme pas les autre mec qui me papillonnent
Pourtant pas contre l'amour, j'attends plutot mon tour

Mais c'est pas pour autant qu'il faut
Qu'on s'attache et qu'on s'empoisonne
Avec une fleche qui nous illusionne
Faut pas qu'on s'attache et qu'on s'emprisonne
Mais rien n'empeche que l'on s'abandonne, non!

On laisse rien, le quotidien ca me tue
Ca me tient, ca me fait mal - ca me fait mal, rien de plus normal
Mais tu t'enfiles dans la file, il faut pas que tu depasses
A chaque fois que tu resquilles mais t'es qui toi? T'es pas normal

On s'attache et on s'empoisonne
Avec une fleche qui nous illusionne
Faut pas, non, qu'on s'attache et qu'on s'emprisonne
(C'est beau l'amour, j'attends mon tour)
Mais rien n'empeche que l'on s'abandonne Non! Faut pas
(C'est beau l'amour, j'attends mon tour)

Qu'on s'attache et qu'on s'empoisonne
(C'est beau l'amour, j'attends mon tour)
Avec une fleche qui nous illusionne
(C'est beau l'amour, j'attends mon tour)
Faut pas qu'on s'attache et qu'on s'emprisonne
(C'est beau l'amour, j'attends mon tour)
Mais rien n'empeche que l'on s'abandonne, non, non!

MC Solaar: La belle et le Bad boy

MC Solaar (Claude M'Barali) , 1969-es szenegáli születésű frankofón hip hop és rap fenegyerek számát minden Szex és New York rajongó ismerheti. Nézzük:

http://www.youtube.com/watch?v=vYc072SRDfI

Ils s'etaient rencontres sur les bancs d'l'ecole
Entre une heure de colle de maths ou d'un cours d'espagnol
C'etait un fille fun fana de football
Lui ne craignait pas les balles, c'etait le goalgoal C'qu'il lui promettait c'etait des ballades en Corvette
Pour l'instant en survet, il volait des mobylettes
Mais entre eux deux c'etait toujours complicite
Escale sur un piedestal un reve delimite
S'il devenait triangle, elle serait rectangle
La belle et le bad boy, le triangle rectangle
C'est comme passer de Joe Dassin a Jodeci
Un vrai truc de ouf style pur clip de R&B
Elle vit le grand amour, qui commence dans la cour
Se poursuit dans les tours et rime toujours avec toujours
Mais le contexte est plus fort que le concept
Son mec se jette dans les flammes et il se lave avec.

Les sous ensembles dans les grands ensembles s'assemblent
La belle et le bad boy(x3)

Les sous ensembles dans les grands ensembles s'assemblent
Les sous ensembles dans les grands ensembles s'assemblent
Pour gagner des sous ensemble
Parlent sans faire semblant de faire des coups ensemble
Et si c'est sanglant. Ils plaident devant Dieu ensemble. Vu
Ils etait convaincant, elle etait convaicue
A croire qu'aujourd'hui s'arreter etait exclu
Ils trafiquent des faux billets avec des reseaux slaves.
Balancent la concurence. en France c'est un delit grave.
Risque pour les pommettes,
[Risk for the cheekbones ]
les mecs sortent des Baumettes.
lui n'a qu'un truc en tete, c'est la quete de sa Corvette.
Ambiance paranoiaque. L'equipe adverse traine
Des projectiles partent quand une BM freine
Quand elle tombe, il a les larmes aux yeux
Deux balles de 22. Vingt deux ans adieu
Le contexte est plus fort que le concept
Son mec s'est jette dans les flammes il faut qu'il se lave avec

Les sous ensembles dans les grands ensembles s'assemblent
La belle et le bad boy(x3)

Bízom abban, hogy sikerült ezt a borongós napot egy kicsit feldobni a zenékkel. A bientot! (Hamarosan…)

v\:* {behavior:url(#default#VML);}
o\:* {behavior:url(#default#VML);}
w\:* {behavior:url(#default#VML);}
.shape {behavior:url(#default#VML);}

Húsvét 2. - Húsvét a nagyvilágban

Most pedig nézzünk szét a Kisvilágunkban, hogyan is ünneplik különböző országokban a Húsvétot, persze a teljesség igénye nélkül. Úgyis mondhatnák, hogy más ország – más hagyomány, de egy mindegyikben közös: a Húsvét valamilyen tisztelete és ünnepe.

Németország  Nagypénteken Németországban letakarják a kereszteket. Húsvét vasárnapján - a szigorú böjt utáni első nagy családi ebéden - a család fő étkezésének a piros tojások és a bárány alakú torta a főszereplői. A gyerekek a kertben kutatnak az elrejtett tojások után, és nem ritka a húsvéti máglyából feltörő tűz ropogása sem, amelyen a karácsonyfát égetik el, elbúcsúztatva ezzel a telet, köszöntve a tavaszt. Német hiedelem szerint ha húsvét reggelén átnézünk egy tojáson, megláthatjuk benne a táncoló bárányt. Lengyelország Lengyelországban Nagyszombaton megterítik a Húsvéti Asztalt: sonkával, sóval, vodkával és kaláccsal. Miután a pap megáldotta az ételt és az italt, délután már el is fogyaszthatták, ugyanis ezzel a böjt véget ért. Húsvét reggelén a falu férfi lakosai azon szórakoznak, ahogyan az asszonyokat és a lányokat meglocsolják, úgy mint nálunk és közben boldogságot, szépséget és szerencsét kívánnak és felosztják egymás közt a tányérjukra kerülő tojásokat is. Svájc Svájcban az a szokás, hogy Húsvétkor új ruhába öltöznek az emberek. Ez egy jelképe annak, ahogy a természet is újjáéled. A gyerekek aztán az új ruhájukban meglátogatják a Szülőket, Nagyszülőket és a Keresztszülőket, majd meglehetősen új pénzérmét kapnak ajándékba. Aki régi, kopottas ruhácskáját húzza magára, azt elnevezik „Osterkälbli“ -nek [húsvéti borjú(cs)ka]. Ezenkívül szokás még a kutat feldíszíteni, hogy a vizet, mint az Isten ajándékát dicsérjék. Görögország Görögországban a zöldcsütörtököt „piroscsütörtöknek“ is nevezik, mert főleg piros tojást festenek ilyenkor. A piros szín emlékezteti őket Krisztus vérére, valamint az életre. A gyerekeket ilyenkor gazdagon megajándékozzák, éppúgy, mintha karácsonyt ünnepelnének. A legtöbb görög ezeket az ünnepnapokat  megpróbálja vidéken a rokonoknál eltölteni, ahol faszén felett bárányt sütnek. „Magiritsa“, ez egy szintén görög nemzeti eledel ilyenkor, ez nem más, mint egy leves, sok hagymával, zöldséggel és báránybelsőségekkel.

Oroszország  Az ortodoxok Nagyszombat éjszakáján gyújtják meg a húsvéti gyertyát. Éjfélkor, amikor elhangzik: Krisztus feltámadott, mozsárágyúval és tűzijátékkal ünnepelnek. A húsvéti piros tojásokat egymáshoz ütik húsvéti köszöntésképpen, így az összetört tojáshéj által Isten áldását kapják. Itt is a piros szín Krisztus vérét jelképezi. Ezután visszavonulnak az emberek egy 3 órás liturgiára a templomba. Húsvét vasárnapján pedig piknikezni mennek a családi sírhoz. Minden család visz magával egy kuglófot, a „“ - ot, vizet, narancsot, kekszet valamint mogyorót. A sír mellett egy kis asztalon vagy pedig magán a síron az elhunytak részére kiporciózzák az ételt, italt és a festett húsvéti tojást. Csehország Nagypénteken, aki bátor beleugrik a közeli tóba vagy folyóba és kavicsot hoz fel a szájában a vízből, majd a követ bal kezükkel hátuk mögé dobják és arra gondolnak, hogy egész évben elkerüli őket a fogfájás. Egy másik húsvéti hagyomány a pálcázás (virgáccsal verés), miszerint a fiúk gyengéden megütögetik a lányokat saját készítésű fűzfavesszővel. Mindig, amikor eggyel eltalálják, akkor tojást kell ajándékba adni. Ez a zöld ággal való ütögetés más területen is hagyománnyá vált. Böhmben minden gyerek a szüleiket, családtagjaikat virgáccsal verik ki az ágyból. Az Érc – hegységben ez a szokás tojás veregetésként ismeretes. Legvégezetül pedig kis Hazánk hagyományaiba szeretnék egy kis betekintést nyújtani. Finnország Az északi országban csendesen ünneplik a húsvétot, a nagyhetet is csendes hétnek nevezik. Nagypénteken gyászruhába öltöznek, tilos a tűzgyújtás, nem találkoznak barátokkal, rokonokkal, ismerősökkel. Szigorúan betartják a böjtöt, csak naplemente után étkeznek. Szicília A kisvárosokban a fiatalok körbehordozzák a településen Jézus és a tizenkét apostol szobrát. Húsvét vasárnap délben a templom előtt eljátsszák a feltámadást. A jelenet tetőpontján Mária lefátyolozva, teljes gyászban jelenik meg, majd amikor az apostolok elmondják neki, hogy fia feltámadt, s újra találkozik Krisztussal, boldogságában megválik a gyászfátyoltól. Mexikó Mexikóban a húsvétot Semana Santatól Pascuaig, azaz több mint két hétig ünneplik. Semana Santa azt jelenti, Szent Hét. Ekkor emlékeznek Jézus életének utolsó napjaira. Pascua húsvét vasárnapjától a következő szombatig tartó hét. Ekkor Krisztus feltámadását ünneplik. Mexikóban, ezekben a hetekben sokan utazásnak ide-oda, sok városban passiójátékot is rendeznek. A színészek korhű, 2000 évvel ezelőtti öltözékben lépnek fel, olyanban, amilyet Jézus idejében is viselhettek az emberek. Ausztrália Bár a nyúl ma már beépült a keresztény húsvét ünnepébe, az ausztrálok nem igazán találják nemzetükhöz illőnek. Ausztráliában ugyanis a nyulak hatalmas gazdasági problémát jelentenek, és a legtöbb államban hivatalosan nem is tarthatók. Csak a bűvészek és az oktatási intézmények tarthatnak nyulat, de nekik is komoly tortúra, amíg megszerzik az ehhez szükséges engedélyeket. A hagyományoknak azonban meg kell felelni (nem hiába öltözik Ausztráliában karácsonykor, nyár derekán, a legnagyobb hőségben az egész ország Mikulás-kosztümbe). Igy aztán az erszényes nyúl, ez az őshonos ausztrál állat vette át a házinyúl szerepét a húsvét szimbolikájában. A hosszú füle mindenesetre megvan hozzá!

Húsvéti készülődés - a húsvét eredete, szimbólumai

Húsvét 1.  A húsvét eredetet, története Hamarosan itt az egyik legfontosabb család, vallási ünnep, a húsvét, melyhez számos népszokás, hiedelem kötődik világszerte. A húsvéti ünnepkör a nagyböjttel kezdődik és pünkösdig tart. A húsvét maga idén április 17. és 21. között tart. A húsvét úgynevezett mozgó ünnep, ezért nem minden évben ugyanakkorra esik.  A nyugati kereszténység a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltéhez köti. A húsvét szó eredete szerint a nagyböjt után ilyenkor lehet először húst fogyasztani. A 40 napos böjttel Jézus sivatagban töltött időszakára emlékszik a hívő ember. A héber húsvét szó (pészáh) az elkerülés ünnepe, mely a bibliai tíz csapás elkerülésére utal. A húsvét, mint keresztény ünnep  A Nagyhét a nagyböjt utolsó hete, amelyik virágvasárnaptól nagyszombatig tart és több jeles napot foglal magába. Virágvasárnapon (a húsvétot megelőző vasárnap) Jézus Jeruzsálembe való bevonulását ünneplik, nagycsütörtök az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi, nagypénteken Pilátus ítéletére és Krisztus keresztre feszítésre emlékeznek meg. Nagyszombat este körmeneteket tartanak Jézus feltámadásának tiszteletére, a tűzszentelés és keresztvíz-szentelés is szokás ezen a napon. Húsvétvasárnap délelőtt világszerte szentmiséket és istentiszteleteket tartanak. Az ételszentelés hagyománya is ehhez a naphoz kötődik. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét, a tojás pedig az újjászületést jelképezi. A húsvéti tojás ajándékozása több országban ezen a napon történik. Húsvéthétfőn számos népszokás és hagyomány él, ezek közül legelterjedtebb a locsolkodás és a piros, hímes tojások ajándékozása. A tojásfestés szokása és a tojások különféle díszítése az egész világon elterjedt.   A húsvét szimbólumai  A húsvéti tojás A tojást, mint a termékenység, az élet és az újjászületés szimbólumát, minden vallásban megtaláljuk. A Nap tiszteleteként a kínaiak már 5000 évvel ezelőtt a tojást pirosra festették. Az egyiptomiaknál volt egy Istennő, akinek a neve lefordítva Ös – tojást jelent. Akkoriban neki köszönték meg az emberek az életerőt. Valamikor a tojásfestés pogány szokás volt és ebből Kr. u. 200 körül a rómaiak keresztény hagyományt teremtettek. A tojás nem más, mint Jézus feltámadása által hirdetett élet szimbóluma. A piros pedig a mártírok vérét, a Napot valamint a szerelmet jelképezi. Az egyik verzió szerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap a pogány hagyomány szerint Ostra istennő napja volt, a tavasz ünnepe. A húsvét angol Easter, vagy német Oster elnevezése a germán tavaszistennő Ostra nevéből ered. Ostrának a legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat. A húsvéti tojás karrierje valószínűleg a középkorban kezdődött. Akkoriban volt szokás a bérleti díjat  és az adót tojás, tyúk és nyúl formájában megfizetni, méghozzá Húsvét idején. Ebből az „adótojásból“ vált később a húsvéti tojás, amit csak a reformáció után dugtak el a gyerekeknek megkeresés céljából. Ez a hagyomány a mai napig él Németország területein. A 17. században vált divattá a húsvéti tojás díszítése különböző motívumokkal, írással, képekkel. Szükség volt a felnőtteknek valamiféle magyarázatra a gyerekekkel ellentétben, mert ugyanis az valahogy világos volt, hogy a tyúk ilyen kincset nem tud tojni, így került a képbe a húsvéti nyúl. A nyulak ugyanis megszenvedtek az életükért, tavasszal gyakorta keresték fel azért a falvakat, hogy a répa és a káposzta maradékait megtalálják és jól lakhassanak velük. Éppen ezért némely falvak környékén még gólyával, rókával vagy kakukk – kal osztozkodtak e finom falatokon.  A húsvéti nyúl A húsvéti nyuszi is nagyon sok természeti népnél a termékenység szimbólumának számított, mely kicsit csodálnivaló. A fáradhatatlan Szeretö Asszonyát évente akár 20 gyermekkel is megajándékozta. Éppen ezért a nyúlhús fogyasztása a VIII. században pápai rendelkezésre tiltva volt. A féktelen húsfogyasztás megtestesült szimbóluma bűnnek számított a tiszta, szemérmes keresztényeknek. Húsvéti Gyertya A húsvéti gyertya az élet győzelmének a szimbóluma a halál felett. A fénye az élet jelének számít. A húsvéti gyertyát a megszentelt húsvéti tűzből gyújtják meg és viszik be a sötét templomba. Azután egymásután gyújtja meg a közösség gyertyáikat a lángból. A halál sötétsége a feltámadás által az  élet fényére változik. Ezt a szokást már az Ó – Jeruzsálemben is celebrálták. A gyertya az 50 napos húsvéti időben egészen Pünkösdig, sírba tételnél és a feltámadásnál ég, világít. Az Alfa és az Omega betűk, a Kezdet és a Vég jelképe, a fehér viasz pedig a reményé.  A húsvéti Tűz Kezdetektől fogva a tűz valami istenies dolognak számított, éppúgy, mint az Ó – és Újszövetségben valamint a germán mitológiában. A húsvéti tűz gyökere a germánoktól ered, akik, tavasztűznek nevezték. Így üdvözölték a Napot, a tél feletti győzelme illetve a természet felébredéseként. Krisztus feltámadása általi fényességet szimbolizálja a keresztényeknek. Már a XV. századtól ünnepeljük ezt a hagyományt.   A következő bejegyzésemben más népek húsvéti szokásairól írok majd.

süti beállítások módosítása