Húsvét 1. A húsvét eredetet, története Hamarosan itt az egyik legfontosabb család, vallási ünnep, a húsvét, melyhez számos népszokás, hiedelem kötődik világszerte. A húsvéti ünnepkör a nagyböjttel kezdődik és pünkösdig tart. A húsvét maga idén április 17. és 21. között tart. A húsvét úgynevezett mozgó ünnep, ezért nem minden évben ugyanakkorra esik. A nyugati kereszténység a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltéhez köti. A húsvét szó eredete szerint a nagyböjt után ilyenkor lehet először húst fogyasztani. A 40 napos böjttel Jézus sivatagban töltött időszakára emlékszik a hívő ember. A héber húsvét szó (pészáh) az elkerülés ünnepe, mely a bibliai tíz csapás elkerülésére utal. A húsvét, mint keresztény ünnep A Nagyhét a nagyböjt utolsó hete, amelyik virágvasárnaptól nagyszombatig tart és több jeles napot foglal magába. Virágvasárnapon (a húsvétot megelőző vasárnap) Jézus Jeruzsálembe való bevonulását ünneplik, nagycsütörtök az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi, nagypénteken Pilátus ítéletére és Krisztus keresztre feszítésre emlékeznek meg. Nagyszombat este körmeneteket tartanak Jézus feltámadásának tiszteletére, a tűzszentelés és keresztvíz-szentelés is szokás ezen a napon. Húsvétvasárnap délelőtt világszerte szentmiséket és istentiszteleteket tartanak. Az ételszentelés hagyománya is ehhez a naphoz kötődik. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét, a tojás pedig az újjászületést jelképezi. A húsvéti tojás ajándékozása több országban ezen a napon történik. Húsvéthétfőn számos népszokás és hagyomány él, ezek közül legelterjedtebb a locsolkodás és a piros, hímes tojások ajándékozása. A tojásfestés szokása és a tojások különféle díszítése az egész világon elterjedt. A húsvét szimbólumai A húsvéti tojás A tojást, mint a termékenység, az élet és az újjászületés szimbólumát, minden vallásban megtaláljuk. A Nap tiszteleteként a kínaiak már 5000 évvel ezelőtt a tojást pirosra festették. Az egyiptomiaknál volt egy Istennő, akinek a neve lefordítva Ös – tojást jelent. Akkoriban neki köszönték meg az emberek az életerőt. Valamikor a tojásfestés pogány szokás volt és ebből Kr. u. 200 körül a rómaiak keresztény hagyományt teremtettek. A tojás nem más, mint Jézus feltámadása által hirdetett élet szimbóluma. A piros pedig a mártírok vérét, a Napot valamint a szerelmet jelképezi. Az egyik verzió szerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap a pogány hagyomány szerint Ostra istennő napja volt, a tavasz ünnepe. A húsvét angol Easter, vagy német Oster elnevezése a germán tavaszistennő Ostra nevéből ered. Ostrának a legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat. A húsvéti tojás karrierje valószínűleg a középkorban kezdődött. Akkoriban volt szokás a bérleti díjat és az adót tojás, tyúk és nyúl formájában megfizetni, méghozzá Húsvét idején. Ebből az „adótojásból“ vált később a húsvéti tojás, amit csak a reformáció után dugtak el a gyerekeknek megkeresés céljából. Ez a hagyomány a mai napig él Németország területein. A 17. században vált divattá a húsvéti tojás díszítése különböző motívumokkal, írással, képekkel. Szükség volt a felnőtteknek valamiféle magyarázatra a gyerekekkel ellentétben, mert ugyanis az valahogy világos volt, hogy a tyúk ilyen kincset nem tud tojni, így került a képbe a húsvéti nyúl. A nyulak ugyanis megszenvedtek az életükért, tavasszal gyakorta keresték fel azért a falvakat, hogy a répa és a káposzta maradékait megtalálják és jól lakhassanak velük. Éppen ezért némely falvak környékén még gólyával, rókával vagy kakukk – kal osztozkodtak e finom falatokon. A húsvéti nyúl A húsvéti nyuszi is nagyon sok természeti népnél a termékenység szimbólumának számított, mely kicsit csodálnivaló. A fáradhatatlan Szeretö Asszonyát évente akár 20 gyermekkel is megajándékozta. Éppen ezért a nyúlhús fogyasztása a VIII. században pápai rendelkezésre tiltva volt. A féktelen húsfogyasztás megtestesült szimbóluma bűnnek számított a tiszta, szemérmes keresztényeknek. Húsvéti Gyertya A húsvéti gyertya az élet győzelmének a szimbóluma a halál felett. A fénye az élet jelének számít. A húsvéti gyertyát a megszentelt húsvéti tűzből gyújtják meg és viszik be a sötét templomba. Azután egymásután gyújtja meg a közösség gyertyáikat a lángból. A halál sötétsége a feltámadás által az élet fényére változik. Ezt a szokást már az Ó – Jeruzsálemben is celebrálták. A gyertya az 50 napos húsvéti időben egészen Pünkösdig, sírba tételnél és a feltámadásnál ég, világít. Az Alfa és az Omega betűk, a Kezdet és a Vég jelképe, a fehér viasz pedig a reményé. A húsvéti Tűz Kezdetektől fogva a tűz valami istenies dolognak számított, éppúgy, mint az Ó – és Újszövetségben valamint a germán mitológiában. A húsvéti tűz gyökere a germánoktól ered, akik, tavasztűznek nevezték. Így üdvözölték a Napot, a tél feletti győzelme illetve a természet felébredéseként. Krisztus feltámadása általi fényességet szimbolizálja a keresztényeknek. Már a XV. századtól ünnepeljük ezt a hagyományt. A következő bejegyzésemben más népek húsvéti szokásairól írok majd.
