Ők a tündérek valójában: szárnyas lények, akik mellettünk vannak, védelmeznek, segítenek bennünket. De kik is ők valójában? Honnan származnak?

A tündér jelképes nőalak, ősi istennők utóda

A tündérek nevüket fata, fée, Fee, fairy - a római sorsistennő hármas (lat. Fata) után kapták, amely azt tanúsítja, hogy ezt a hármasságot  testesítik meg. Az antik mitológiában tündérekben az ősi természetvallások összes, a Földet, az elemeket, a növényeket és az égitesteket megszemélyesítő női szellem felismerhető.

Nemcsak a mitológiában, de a mesékben is megjelennek a tündérek. Ezek a tündérek halhatatlanok, akik az élet vizének, és egyéb varázseszközök őrzői. Földistennői minőséggel rendelkeznek.

A halhatatlanság nemcsak a fizikai értelemben vett örök fiatalságot, illetve örök életet mutatja, hanem tudni és hinni a lélek halhatatlanságát. A tündérek gyakran használják a harmadik szemüket, az öt érzékelésen túli világot is ismerik.

"Régi csillagneveink szerint tündér volt ősvallásunk isten asszonya. A Kis Göncölt Tündérasszony csillagának, Tündérasszony palotájának, illetve Nagyboldogasszony csillagának, Nagyboldogasszony társzekerének nevezték.

Tündérek járták lélekvezetőként a Tejutat, amit Tündérútnak hívtak. A Tejút-hasadék mélye a Hattyú csillagkép farkánál a Tündérek fordulója, a Tejút-hasadék nyílása a Tündérek tánca, a Szíriusz csillag a Tejút másik végénél a Tündérfő.

A magyarok ősvallása szerint a Szíriusz bolygóról, azaz a Tündérfőről származnak. Csillagszármazás kétségtelen, de vajon ki volt előbb, a tündér, vagy az ember. Mindkettő, mert valamikor az ember tündéri tulajdonságokkal rendelkezett, tudta használni a harmadik szemét, képes volt az átváltozásra, tisztában volt lelke halhatatlanságával és együtt élt a természettel. Egyesült más népekkel, egyre jobban belefeledkezve a fizikai lét gyönyöreibe, majd lassacskán elvesztette tündéri képességét és halandóvá vált. Ám a tündéri képesség bármikor előhívható, mert szellemünk továbbra is őrzi eredendőségét, ősi tudását.

Tündér őseink letelepedtek Írországban, Sziléziában és Erdélyben. Az ír tündérek egyesültek mindenféle lénnyel, goblinnal, manóval, kobolddal és számtalan más teremtményekkel, s az ottani mesék, történetek minden leszármazottat tündérnek nevez. Az Írországban letelepedő tündérek olyan sokféle lénnyel egyesültek, hogy meséik rendkívül bonyolulttá váltak, legalábbis számunkra.

A sziléziai tündérek viszonylag zárt kolóniákban éltek, helységnevek őrzik ottlétüket, erre utalnak a wica, wice szóvégződések például Vadowice, Katowice, Laskowice. Leszármazottjaik a kelták, illetve a druidák wicca tündérboszorkányai.

Erdélyt Mátyás király kora óta Tündérországnak hívják. Szinte minden hegycsúcson egy-egy tündérvár található, s az ott élő emberek a mai napig mesélik gyermekeiknek a tündérek történetét, Tartodét, Firtosét, Rapsonnéjét és a többiekét.

A tündérek ma is közöttünk járnak. A feladatunk az, hogy felismerjük magunkban és egymásban a tündérasszonyi, istenanyai minőséget, hogy újra birtokoljuk az ősi tudást, az erőt, a teremtést, a természettel való kommunikációt és hogy tisztelettel köszöntsük a Teremtő minden alkotását. A legfőbb törekvésünk az emberben lévő mágikus képességek újraélesztése, mégpedig a legkülönfélébb okkult, metafizikai és vallási irányzatok évezredek során összegyűjtött tapasztalatai, illetve jól kidolgozott módszerei alapján.

A tündér számára nincs nemi, faji, életkori, vallási megkülönböztetés. Nincs gonosz, sátán, vagy ördög. Nem létezik számára semmiféle dogma. Elválaszthatatlanul szoros kapcsolatban áll a természettel, saját önvalójával. Célja a harmónia újrateremtése az egyes emberben, a környezetében, Föld anya testében és az egész Univerzumban."

A tündéri minőség mindenkiben előhívható, és ha ez elkezd működni, akár gyógyítóvá, akár tanítóvá, jövendőmondóvá, füves emberré válhat.

A tündéreket azért is kedveljük olyan sokan, mert életük vidám és felhőtlen, énekelnek, táncolnak, élvezik a létet, hiszen ők már rendelkeznek azzal az ősi bölcsességgel, hogy meglássák világunkban a szépséget.

Nem félnek a túlvilágtól, mert szabad átjárásuk van a világok között. Boldogok, mert bíznak Istenben, a természetben és saját erejükben. Minden élőlénnyel jól kommunikálnak (fák, ásványok, természeti jelenségek, tűz...) és tuják hogyan játszanak vele. Hallják és értik a szelet, a fák susogását, az állatok beszédét, és örömmel szemlélik az élet megnyilvánulásait, körforgását. Mindenre naiv szeretettel tekintenek. A tündérek élvezik az életet.

A tündérrítusok legfontosabb üzenete az, hogy az életet élni kell. Azért születtek ide, hogy felpróbálják a földi lét sokféleségét, kipróbálják testük erejét és tapasztalatokat szerezzenek e világról.

A tündérek többnyire temető közelében laknak, mintegy megmutatva a két világ közötti átjárásukat és ha testük eltávozik e földi létből, lelkük megjárja az örök nyár birodalmát és újra leszületnek közénk.

forrás: tündérképző