A költészet napján született az egyik legkülönlegesebb 20. századi író.

Márai Sándor Kassán született 1900. április 11-én és San Diegoban halt meg 1982. február 21-én.

Az egyik legismertebb 20. századi író, költő, újságíró. Munkásságát csak halála után ismerhettük meg, mivel 1948-ban elhagyta hazáját, ami miatt teljesen kiiktatták műveit hazánkban. Poszthumusz Kossuth-díjjal jutalmazták 1990-ben. Számos elbeszélést, regényt, színművet írt. Éleslátású, szívmelengető, ébresztő gondolatait olvassátok szeretettel.

1.Utad értelme nem a cél, hanem a vándorlás.

2. Aki fél, éppen olyan veszedelmes, mint aki gyűlöl.

3. A nagy kérdés nem az, mit hoz a holnap? Az igazi kérdés, mit hoz a tegnap?

4. Amire az emberek sokáig, nagy akarattal, kitartással, előrelátással és körültekintéssel készülődnek, végül is bekövetkezik.

5. A végén nem számít semmit a világ. Csak az számít, ami a szívünkben marad.

6. Most minden nagyon fáj még. Majd jön az élet, és csodálatosan eligazít mindent, amiről azt hiszed, hogy elviselhetetlen.

7. Az élethez türelem kell. De a csodához bátorság kell. Az egyszerű, a csendes csoda, mikor valaki elég bátor ahhoz, hogy az életben türelmes legyen. De ez nagyon nehéz.

8. Nem hiszek a véletlen találkozásokban. A világ törvénye olyan, hogy ami egyszer elkezdődött, azt be is kell fejezni. Nem valami nagy öröm ez. Semmi nem érkezik idejében, semmit nem ad az élet akkor, amikor felkészültünk reá. Sokáig fáj ez a rendetlenség, ez a késés. Azt hisszük, játszik velünk valaki. De egy napon észrevesszük, hogy csodálatos rend és rendszer volt mindenben... két ember nem találkozhat egy nappal sem előbb, csak akkor amikor megértek e találkozásra.

9. Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni magát. Bátorság, csaknem hősiesség. A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és kapni, mert gyáva és hiú, fél a bukástól. Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, hogy kiadja magát a másiknak, elárulja titkát. Azt a szomorú, emberi titkot, hogy szüksége van gyengédségre, nem tud meglenni nélküle.

10. Néha azt hiszem, a szeretetre várok. Valószínűleg csillapíthatatlan ez az éhség: aki egyszer belekóstolt, holtáig ízlelni szeretné. Közben már megtudtam, hogy szeretetet kapni nem lehet, mindig csak adni kell, ez a módja. Megtudtam azt is, hogy semmi nem nehezebb, mint a szeretetet kifejezni.

képek: pixabay