A lelked mindig mosolyog!

Anthony Paul Moo-Young, ma ismert nevén Mooji, 1954 január 29-én született Port Antonio-ban, Jamaica-n. Édesanyja gyerekkorában elhagyta és Angliába költözött, de 1969-ben magához vette. Anthony utcai festőként, portrékat festett, valamint üvegfestészettel is foglalkozott. Később a Brixton-is Főiskolán lett tanár. Sokáig Tony Moo néven volt ismert, jelenleg Mooji néven ismerik.

Mooji egyenes ágú tanítványa Papaji advaita mesternek. Életében 1987-ben állt be nagy változás, amikor találkozott a keresztény misztikummal. Ekkor élte meg az Isteni belső állapotot, imán keresztül. Rövid időn belül radikálisan megváltozott a tudatosság szintje, olyannyira, hogy ismerősei szerint teljesen más személyiség lett. Ahogy ébredezett a spirituális tudatossága, mély belső átalakuláson ment keresztül. Úgy érezte egy fergeteges szél fúj keresztül az életén, mely arra ösztönzi, hogy adja meg magát teljes mértékben az Isteni Akaratnak. Nem sokkal később abbahagyta az oktatást és egészen egyszerű életet kezdett el élni, és megadta magát az Isteni Akaratnak, hadd nyilvánuljon meg spontán rajta keresztül. Végtelen béke lépett be lényébe, ami azóta is jelen van.

"A csendet nem lehet megérteni. Az igazságot nem lehet megérteni, csak megtapasztalni lehet."

"Semmi sem létezik a Legfelsőbb Hatalomtól függetlenül. Minden, amit megtapasztalsz, még a legnehezebb dolgok is az életben, a tanáraid. Aki felismeri az igazságot, megáld mindent. Hogyan győzhetne le bármi is, ami történik? Ez csupán egy érzés. Érinthetetlen vagy. Nem kell félned."

"Hagyd a folyókat folyni a maguk módján... mind az óceánhoz jönnek."

"Az Időtlen vagyunk, mely időként és változásként jeleníti meg önmagát. A világ nem egy sötét, hanem egy gyönyörű festmény, és a kép a jelenlegi fényednek megfelelően változik. Amint egyre tudatosabbá válsz az Igazságra, az univerzum tündöklését fogod látni mindenben, amire tekintesz."

"Ha eltűnsz személyesen, megmaradsz egyetemlegesen."

"Élvezd az életet, ahogy csak tudod! És ne érezz bűntudatot miatta…"

"Miután ráébredsz valódi természetedre, még azután is megjelenhet néhány szokás játéka, de az Önvaló kegyelme révén hatásuk fokozatosan kifakul.
Benső lényed valahogy tudja, hogy e hullámzás ellenére minden rendben van a nagy működésben. Intuitívan tudja, hogy az egész csak múló színjáték.
A régi hajlamok kitisztulnak, a békés semlegesség és öröm állapotában hagyva téged.
És ebben rejlik a nem halványuló boldogságod.
Még ha a test beteg is, az Önvaló zavartalan állapotában maradsz.
Keringőt jársz a Legfelsőbbel, de nincs „kettő”. Nincs elkülönültség, csak teljesség. "
  

"Ami valójában vagyok, az nem pusztán egy állapot, amelybe meditáció során látogatunk el.
Én ott vagyok akkor is, amikor meditáció zajlik, és akkor is, amikor nem.
A meditáció célja az, hogy elérjen engem, aki figyeli a meditáció aktusát és szándékát.
Én elérhetetlen vagyok.
A tiszta és változatlan tudat vagyok, az Abszolút valóság.
Minden, ami észlelhető, az én illatom, de engem, az érintetlen virágot senki nem tud leszakítani."

"Az egyetlen gyógyszer mindenre az, ha ismered Önvalódat. Rá kell ébredned valós pozíciódra, mint forma nélküli tanúja mindannak, ami megjelenik. Amikor ez a felismerés megtörténik, egy nagy betegség ér véget, nagy teher szabadul fel, öröm árad ki, és hatalmas hála ébred a szívben a létezés, az Önvaló, Isten, az Igazság iránt. "

"Legfelsőbb Atyám,
melyik irányba nézzek,
hogy megtaláljalak Téged,
aki időtlenül honolsz
szívemben;
Téged, aki jelenléteddel, fényeddel, daloddal
töltöd fel egész lényem
minden egyes sejtjét?
Mi választhatná el azt,
aki vagyok attól, aki Te vagy?
Szabadíts meg az egótól,
és olvaszd elmémet
Önmagadba. "

[embed]https://www.youtube.com/watch?v=Dsoc1BUN49Y[/embed]