Avilai Szent Teréz emléknapja: október 15.
Santa Maria della Vittoria templom, Róma; Giovanni Lorenzo Bernini: Szent Teréz eksztázisa szoborcsoport kép: wikipedia
"Teréz, azaz Nagy Szent Teréz, profán utalásokban Avilai Teréz (1515 – 1582) az Egyház egyik legnagyobb női szentje, a világirodalom legnagyszerűbb nőíróinak egyike, VI. Pál egyházdoktorrá nyilvánította (1970). A hagyomány szerint egy szeráf az isteni szeretet tüzes lándzsájával döfte át a szívét (transverberatio). Ezt a jelenetet örökíti meg Bernini híres szobra a római S. Maria Vittoria-templomban.
Többek között megreformálta a sarutlan karmelita rendet, amely Bécsben, majd a hajdani habsburgi birodalom más városaiban is gyökeret vert." (Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium)
Ávilai Szent Teréz 1515. március 28-án született, egy jómódú család lányaként. Vidámság, tudásvágy jellemezte már kiskorában is. A szentek életének olvasása a legnemesebb érzelmeket keltette fel benne. Szenvedélyes természetű volt, melyre jó példa, hogy hétéves korában megszökött bátyjával, Rodrigóval, hogy a mórok földjén vértanúként életüket adják Krisztusért. Egy férfi vitte haza őket. 13 éves korában elveszítette az édesanyját, ekkor a Szűz Máriához fordult segítségért, aki ,,édesanyja lett mindörökre˝. Teréz kármelita rendi római katolikus szerzetesnő volt. Magyar nyelvterületen Nagy Szent Teréznek is hívják, hogy megkülönböztessék ugyanazon szerzetesrend 19. századi nagy alakjától, Lisieux-i Szent Teréztől, akit Kis Szent Teréznek szokás nevezni.
https://lotusz.cafeblog.hu/2015/06/12/kis-utak-kis-dolgok-szentje-lisieux-i-szent-terez/
Önéletrajzában azt írta, hogy a vallásos elragadtatás pillanatában nem tudja megakadályozni, hogy felelmelkedjen a földről, bár alázatból küzdött ez ellen.
Avilai Szent Teréz az imáról:
"Akármilyen lanyhán imádkozzék is valaki, Isten mindig nagyon sokra becsüli azt, hogy mégis imádkozik."
https://lotusz.cafeblog.hu/2019/03/24/az-egyik-legerosebb-ima-nehez-helyzetekre/
https://lotusz.cafeblog.hu/2019/03/18/ez-az-ima-csodat-tesz-az-eletedben/
