A buddhista meditáció egy olyan meditáció, mely Buddha tanításait és filozófiáját veszi alapul. A buddhista meditációs technikák elsajátítása nemcsak a vallásban elmélyülni kívánóknak hasznos, de bárkit segíthet a koncentráció elsajátításában, a gondolataik "felügyeletében" és lelki fejlődésben.

A rendszeresen gyakorolt "buddhista" meditáció egy pozitívabb és nyugodtabb, tartalmasabb élet megélését adhatja számunkra. Életünk teljesen átalakul, új szintre kerül.

Miért meditáljunk?

A buddhista meditáció "az imádság fegyelmezett formája". Egy út, amely elvezet a megvilágosodáshoz, miközben megtanuljuk a nyugalmat és a belső érzékelést. A csend és a nyugalom által elérjük a mentális és fizikai békét.

Az érzelmi megrázkódtatások gyakran megmutatkoznak fizikai betegség formájában, és ez fordítva is így van.  Bármi legyen az oka az ember hangulatváltozásainak, a depressziójának vagy frusztráltságának, a védekező rendszerünk sérülése során, ahogy a komfortzónánkból kilépünk, vagy érezzük, hogy fizikai-lelki-szellemi testünk burka sérül,negatív külső hatásként éljük meg. Ezeket a behatásokat lehet tompítani, vagy elkerülni a (buddhista) meditációs technikák segítségével. Ezek az aktusok nemcsak a borzolt idegeink kisimítását végzik, hanem de lelkünket is lecsendesítik. Ha magunkkal rendben vagyunk, akkor a világnak is pozitív motorjaivá válhatunk.

A meditáció típusai

I. Éber figyelem:

A buddhista meditáció nem megvalósítható az éberség nélkül. Ez az éberség elsajátítása azért fontos, mert ennek során jobban megismerjük a környeztet, a kapcsolatainkat, saját magunkat. a világot, érzelmeinket, motivációnkat, reakcióinkat. A meditáció során alapvető kérdésekre keressük a választ: ki vagyok én? mi történik épp a testemmel? milyen érzelmet fejez ki számomra a betegsége?

Ennek az éberségnek három szakasza van:

1.Az elme megismerése:

Az unalmas hétköznapi tevékenységek során a dolgainkat mechanikusan végezzük. De ez a mechanizmus megszabadítja az elmét az utazástól önmaga felé. Ezért kezdd el megfigyelni, mik a motivációid, hogyan befolyásolja az elme a mindennapi cselekvéseidet.

2. Az elme edzése

Az elménk nem statikusan, hanem dinamikus, változó dolog. Fejleszthető. Új utakat képes megtalálni, ugyanazokra a külső körülményekre. Az elme trenírozása során (ez a tréning egyébként nem biztos, hogy kellemes), új válaszok születnek, a külső ingerekre, ezzel komfortzónánk nő, kreativitásunk is kiszélesedik.

3.Az elme felszabadítása

A buddhizmus egyik legnagyobb alaptézise az elengedés. Egy buddhista szerzetes képes feladni a az anyagi világ minden kényelmét azért, hogy megszabadítsa elméjét. Az elménk megismerésének kiteljesedése, célja az, hogy megtudjuk, mi motivál cselekedeteinket, és egyben mi akadályoz meg abban, hogy az élet valódi értelmét meglássuk, megtapasztaljuk. A világi dolgokhoz való kötődéstől megszabaduljunk.

II. Koncentráció

A koncentráció és meditáció teljesen összefonódik, szinte szétválaszthatatlanok. A szanszkrit nyelv mindkettőt "bhavana"-nak fordítja.

A buddhista meditáció "bhavana" nem egy relaxációs technikát nem is olyan gyakorlat, amely készíti fel az out-of-the-testület tapasztalatok. Sőt, azt célozza megtisztítja az elmét és megtisztítását a negatív érzelmek, mint a gond, a kétségek, a gyűlölet, a rosszindulat, bujaság, nyugtalanság és tunyaság. Elősegíti tulajdonságokat, mint a tudatosság, a bizalom, a boldogság, a pontosság és az intelligencia