A dániai Aarhus és a ciprusi Páfosz lesz 2017-ben Európa két Kulturális Fővárosa
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy a dániai Aarhus és a ciprusi Páfosz lesznek a 2017-es év kulturális fővárosai.
A közép-dániai Aarhusban hivatalosan január 21-én, látványos ünnepség keretében nyitják meg a rendezvénysorozatot, amelynek központi témája az "újragondolás". A város azt szeretné bemutatni, hogyan segítheti a művészet és a kultúra az alapvető társadalmi, kulturális és gazdasági viselkedési mintáink újragondolását és átformálását, illetve azt, hogy a közös kihívásokra új megoldásokat találjunk.
Aarhus Dánia második legnépesebb városa, amely egyben kikötő- és egyetemi város. Megyeszékhely. A középkorban alapították. A viszonylag ritkán lakott Jylland félszigeten, Dánia közepén fekszik. Partszakasza homokos, délről erdők határolják a települést. Aarhus az ország legjelentősebb kikötője és fontos vasúti csomópont. A település a 800-as években jött létre és vikingek alapították. 1300-as években székesegyházat alapítottak, a város elkzdett terjeszkedni. A 17. században németek és svédek támadták, majd pestisjárvány tört ki. De kikötőszerepe továbbra is fontos volt. A város legnagyobb fejlődését a 19.században érte el, manapság 250 000 fő körüli lakosa van.
Aarhus főbb nevezetességei:
- Székesegyház: alapkövét 1021-ben tették le, végleges formáját a 16. században nyerte el.
- Miasszonyunk templom és rendház, az altemplomban Skandinávia legrégebbi kőkriptájával.
- Marselisborg kastély: a királyi család nyaralója.
Páfosz előreláthatólag óriási szabadtéri színpaddá, egyetlen nyüzsgő "fórummá" válik, ahol több ezer év kultúrája találkozik a kortárs művészet, gondolkodás és életmód megnyilvánulásaival - olvasható a bizottsági tájékoztatóban.
Páfosz a Vikágörökség részévé nyilvánított értékekkel rendelkezik. A város a délnyugati partvonalon fekszik. Nyugatról és délről a Földközi-tenger, északról és keletről pedig a Tróodosz-hegység határolja. A város két – mára összenőtt – részre választható szét: a keleti, magasabban fekvő (Palea-) Páfoszra, és a nyugati, tengerparti Nea-Páfoszra, amit Kato-Páfoszként is neveznek.
Páfoszt Aphrodité városának nevezik, mert a mitológia szerint a város közelében található Aphrodité-szikla mellett született az istennő.
A város alapításáról sokminden nem ismert, de a hagyomány szerint Knirasz király alapította, illetve a 4. században Paphosz utolsó királya, Nikoklész alapította meg Nea-Paphoszt. Az ókorban Ciprus szigetét Paphoszról kormányozták. A sziget volt a római helytartó székhelye, akit maga Szent Pál térített keresztény hitre 45 körül. A város az évszádok során folyamatos támadásoknak volt kitéve, egy-egy járvány is pusztított, de a település mindig újranépesült. Igazi fejlődésnek a 20. században indult.
Nevezetességei
- Középkori erőd - bizánci eredetű erődítmény, amelyet 1570-ben a velenceiek leromboltak, később az ottománok újjáépítettek
- Kato-páfoszi Régészeti Park - ásatási terület római kori villák maradványaival és mozaikokkal - a Világörökség része
- Római hullámtörő
- Szent Pál oszlopa
- Katakombák
- Királysírok a 4. századból
Az Európa Kulturális Fővárosa cím legfőbb értéke, hogy lehetőséget nyújt arra, hogy a közösségek a kultúra segítségével közelebb kerüljenek egymáshoz, és a jövőre nézve erősödjenek a helyi, európai és nemzetközi partnerségek (Navracsics Tibor). Az Európa Kulturális Fővárosa címet minden évben rendszerint két országnak és városnak ítélik oda, de volt már olyan év is, amikor három település osztozott rajta. Az első főváros 1985-ben Athén volt. A magyar városok közül eddig 2010-ben Pécs kapta meg a lehetőséget, hogy a címet viselje. A cím viselése a szakértők szerint 12 százalékos látogatottság-növelést okoz.
MTI, wikipedia
