Az Angyal ígérete - az eltékozolt élet?
pixabay
Vannak álmaid? Vannak vágyaid? És kihasználod az élet által eléd varázsolt lehetőségeket? Vagy másokat hibáztatsz azért, mert nincs elég bátorságod arra, hogy változtass az életeden? Ha azt mondod: Á, nem, én mindig minden elém táruló lehetőséggel élek! - akkor ne olvass tovább! De ha úgy érzed, hogy még nem értél el mindent, amit szerettél volna, akkor olvass tovább! Nem fogod megbánni! Íme egy történet:
Az Angyal ígérete – egy történet az eltékozolt életekről
'Élt egyszer egy fiatalember, aki sok mindenre vágyott az életében: csodálatos feleségre, gyerekekre, jól menő üzletre, nagy házra, és rengeteg boldog pillanatra. Egy éjjelen egy angyal jelent meg előtte, és mesélni kezdett neki.
Elárulta, hogy minden lehetősége meglesz arra, hogy az álmai valóra váljanak. Elmondta, hogy találkozni fog egy csodálatos nővel, akivel boldog házasságban élhetnek, nagyszerű üzleti lehetőségek nyílnak előtte, megbecsült tagja lehet a társadalomnak, és annyi pénzt gyűjthet össze, amiből mindent megvehet, amire csak szüksége lesz neki és családjának.
Teltek-múltak az évek, és a fiatalember gyakran gondolt nagy lelkesedéssel az angyal szavaira. Idővel aztán haja őszülni kezdett, lelkesedése megkopott, teste megöregedett, lelke egyre jobban megfáradt, és egy napon azon kapta magát, hogy élete végéhez érkezett. Csodálatos feleség, gyerekek, üzleti sikerek, nagy ház és boldog pillanatok nélkül hagyta itt a Földet. Egyetlen álma sem valósult meg.
Távozáskor ismét találkozott azzal az angyallal, aki annak idején megjelent előtte, és a férfi most keservesen kérte számon tőle sok évvel ezelőtt elhangzott ígéreteit:
„Csodálatos feleséget, családot, sikert és boldogságot ígértél nekem, és nézd meg, milyen szánalmas életem lett! Becsaptál, semmi sem volt igaz a meséidből!”
Az angyal ekkor az öregember szemébe nézett, és így szólt: „Nem, nem ígértem mindezt neked. Én lehetőségeket ígértem.”
A férfi nem értette, ezért az angyal elkezdte felidézni életének fontos pillanatait: „Emlékszel arra a napra, amikor a barátod születésnapján egy ifjú hölggyel egymásra néztetek?”
A férfi bólogatott, az angyal pedig így folytatta: „Nagyon tetszett neked, ő is rád mosolygott, de Te mégsem mertél odamenni hozzá.”
A férfi szomorúan lesütötte szemeit.
„És emlékszel arra az új ötletedre, amit végül nem valósítottál meg, mert azt mondtad, hogy túl kockázatos, pedig csak féltél belevágni?”
Az öregember némán bólogatott.
„Az az ötlet néhány évvel később valaki más fejében is megszületett, aki nem ijedt meg, és sikerre vitte. Ismerted is őt, a környék egyik leggazdagabb embere lett.”
A férfi csak bámult maga elé.
„És arra emlékszel,” – folytatta az angyal – „amikor tűz pusztított a városban, de Te nem mentél oltani, mert féltél, hogy a lakásodat kirabolja közben valaki?”
Az öreg csak nézett szomorúan és bólintott egyet.
„Akik ott voltak és megmentettek másokat, igazi hősökké váltak, akiket tisztelt és megbecsült a város lakossága életük hátralévő részében.”
Az angyal egy kis szünetet tartott, majd így folytatta: „Minden lehetőséged megadatott, hogy csodálatos életed legyen. Te azonban inkább a félelmeidre hallgattál, ezért semmit sem kaptál meg abból, amire vágytál.”
Az öregember nem tudott mit mondani. Megértette az angyal szavait."
Én szembesültem azzal, hogy a sikereim egyetlen akadálya a félelmeim.... És te?
További cikkek Angyal-témában: ITT.
