A hulladékmentesség japán megközelítése
A „mottainai” japán szó a buddhista filozófiában merült fel először, és hétköznapi jelentése a megbánást fejezi ki, amit a pazarlás felett érzünk. Úgy is fordíthatnánk, hogy „ne pazarolj” vagy „micsoda pazarlás”. Mottai (勿体), jelentése: szentség, fontosság és a nai (無い), fosztóképző, jelentése: valaminek a hiánya.
A mottainai szó az ókori Japánban terjedt el, és olyasmit jelent, mint a hála és a szégyenérzet keveredése, amelyet akkor érezni, amikor egy túl nagy értékű, a megajándékozott szerint meg nem érdemelt ajándékot kap valaki. Ez a „nem vagyok méltó”-ság azt az alázatot fejezi ki, amelyet a természet által felajánlott erőforrások iránt éreznek a japánok.
A rizs, amely a japán étkezés legfőbb része, egy jó példa arra, hogyan fejezik ki és tanítják meg a gyerekeket arra, hogy ne pazaroljanak: a japán gyerekek azt tanulják, hogy egy szem rizst se hagyjanak a tányérjukban, mert az „mottainai”.
A legendák szerint a szó különleges helyet foglal el Edo lakosságának életében az Edo-korszak alatt (1603-1868). A szamurájok Edo-korszakában Edo egy olyan nyüzsgő város volt, mint a mai modern Tokió. De az élet azonban nagyon más volt akkoriban…
https://lotusz.cafeblog.hu/2018/01/27/szamurajok-8-erenye-amely-erosse-teszi-a-japanokat/
Például, ha valaki egy kimono-t vásárolt, akkor azt akár 10-20 évig használta, megjavíttatta, újra használta. Ha már nem tudta viselni, akkor takarításhoz, tisztító rongyként folytatta pályafutását a ruhadarab. Ha már nem volt használható tisztításra, akkor a főzéshez tüzet lehetett gyújtani vele. Az ebből megmaradt hamut sem dobták el, hanem az edények tisztításához használták.
Manapság rengeteg dolog vesz körül bennünket, és elfelejtettük, hogyan kell értékelni a természeti kincseinket, illetve azt, amink már megvan.
Hogyan tudjuk fenntartani a mai korban a csodálatos „Mottainai” szó erejét, amelyet Edo emberei annyira megbecsültek?
A „mottaniai” szó elterjedése Japánon kívül Wangari Maathai „reklámjának” köszönhető. A kenyai környezetvédő az ENSZ egyik környezetvédelmi ülésén mutatta be a „mottainai” japán szót jelmondataként. Amit ezzel elindított és életében tett a környezetvédelemért, 2004-ben első afrikai nőként elnyerte a Nobel-békedíjat. Tevékenysége során 1970-ben megalapította a Zöld Öv Mozgalmat: Kenyában fákat ültetett, a nőket erdőgazdálkodásra kezdte képeztetni, képzéseket indított élelmiszer-feldolgozás területén, olyan területeken, amely a fenntarthatóságot generálja.
A mottainai filozófiájához a ''4 R'' kapcsolódik. Ezek a Reduce (=csökkentsd a fogyasztást); Reuse (haszbáld újra – ebbe beletartozik a komposztálás is, azaz angol „rot”), Recycle (hasznosítsd újra), Respect (tiszteld a Földet, az életet, másokat, az életet). Ha még egy angol R-t szeretnénk ide Repair. Vagyis, ha valami elromlik, ne dobd ki, először próbáld meg megjavíttatni.
További hasonló érdekességeket olvashatsz a ZERO WASTE blogon is.
https://lotusz.cafeblog.hu/2017/08/27/7-japan-szo-amely-segit-jobb-emberre-valni/
