Mi nők, valljuk be, sokszor túlkomplikáljuk a dolgokat. De tényleg. Miért van az, hogy nekünk az igen, az akár lehet igen; vagy talán, de még nem is! :)

Na és ha pasiról van szó, akkor még inkább igaz ez a bizonytalankodás...

De ha az alábbi jelek mindegyikét felfedezed magadban, a párkapcsolatodban, akkor nyert ügyed, van, mert megtaláltad az igazit!

1. Mindig szépnek lát

A randizás kezdetén minden nő órákat tölt azzal, hogy mesésen széppé varázsolja magát: elmegy fodrászhoz, műkörmöshöz, szoliba, szépen kifesti magát, új ruhát vesz. Tetszeni akar a férfinek.

De egy idő után van olyan, amikor felébredéskor pizsamában, gyűrötten, "kómás" fejjel lát bennünket a párunk. Ha ő az igazi, akkor ez egyáltalán nem zavarja. Ugyanolyan szépnek lát bennünket a reggeli kávé előtt, mint éjjel egy csábító szexi fehérneműben.

Mivel ezt tudjuk, érezzük, sokkal inkább elfogadjuk magunkat, olyanok lehetünk, amilyenek lenni szeretnénk. Ő mindenképpen szépségesnek lát bennünket.

2. A te boldogságod, az ő boldogsága

Örül az örömödnek. És ez visszafelé is működik: te is örülsz az ő sikereinek. És támogatod őt. Azt akarja, ami a legjobb neked. És te is azt akarod, ami a legjobb neki.

3. A legrosszabb napodon is inkább vele vagy

Amikor szörnyű napod volt, a hangulatod sötét és borús, mérges vagy az egész világra - akkor is vele szeretnél lenni, mint egyedül. Ő meghallgat téged, odafigyel rád. Az ő figyelme és szeretete pozitívan hat rád.

4. Tapintható a vonzás köztetek

A vonzás minden szinten működik nálatok: testi, lelki és mentális szinten is. A kémia annyira erős, hogy még leghétköznapibb helyzetekben is "látható". Akár a boltba mentek bevásárolni, akár futni vagytok, vibrál a levegő köztetek. Egy különleges szimbiózisban éltek. És ez a vonzás csak fokozódik a hálószobában.

5. Mindent meg akarsz osztani vele

Valami szuper dolog történt veled aznap? Vagy épp rosszkedvű vagy? Történt valami izgalmas dolog a munkahelyeden? Te már nyúlsz is telefonért, és felhívod, hogy megoszd vele az élményed. És este, amikor együtt vagytok (vagy telefonál), te is mindenre kíváncsi vagy vele kapcsolatban, még legegyszerűbb, leguncsibb dolgokra is: mit evett, kivel volt, mit csinált aznap?

6. Ugyanúgy szerettek, ugyanazt szeretitek

Neked mi jelenti a boldogságot, a szeretet kifejezését? Egy hosszú utazás? Vagy összebújás a takaró alatt? Vagy egy romantikus vacsora? Az igazinak ugyanezek a programok örömöt okoznak. Szeret veled lenni, bármit is csináltok. És nem fél kimutatni az érzésit.

7. Vita közben is szeret

Természetesen, minden kapcsolatban vannak néha viták, veszekedések, vagy akár nézeteltérések. De minden veszekedés rossz érzéssel tölt el. Mert tudod, hogy nem éri meg a vita. Mert szereted őt. És nem akarsz ártani neki, nem akarod bántani... Keresed a kompromisszumot, amennyire csak tudod. És ő is veled. És sokáig nem tudtok haragudni egymásra...

8. Nemcsak meghallgat, hanem meg is hallja, amit  mondasz neki

Tud a sorok közt olvasni, nem kell minden egyes alkalommal szóról szóra elmondanod neki. Akkor is próbál megérteni, amikor nem tudod magad úgy kifejezni, ahogy szeretnéd.

9. Olyannak fogad el, amilyen vagy

Talán egy kicsit zajosabb, vagy épp szétszórtabb, vagy érzékenyebb vagy, mint a többi nő. Ő mégis szeret téged. Sőt, igyekszik téged annyira szeretni, hogy te is el tudd fogadni a hibáidat. Elfogadja az erényeidet, és elfogadja a hibáidat. A barátai előtt is büszkén és szeretettel beszél rólad.

Én a tiéd, te az enyém... Borsó meg a héja... :)

+1. Kommunikáció

Nagyon fontos, hogy valóban tudjatok beszélgetni. Mindenről: az időjárásról, egy tudományos felfedezésről, egy jó könyvről, a szexről is... A beszélgetés nagyon fontos!

Remélem, a saját kapcsolatodra ismertél a felsorolás kapcsán! Ha (még) nem, akkor sok boldogságot kívánok és kitartást ahhoz, hogy megtaláld azt, aki boldoggá tesz!

Még több párkapcsolattal, társkereséssel kapcsolatos cikket ITT találsz.

Egy mondat, amivel megmentheted a házasságod: ITT.

Áldás! Lótusz

FACEBOOK

Új-Zélandon így ropják a nagyik

Új-Zélandon a nagymamán nagyon pozitívak: azt vallják, hogy idős korban is meg kell maradni játékosnak, vidámnak, és örülni kell az életnek. Még akkor is, ha valaki kerekesszékben ül, vagy fehér bottal jár.

[embed]https://www.youtube.com/watch?v=FIMd5KFG1vQ#t=115[/embed]

Az élet szép, táncolni muszáj, "Feelin' good - ahogy a dal is erről szól, amire ropják.

Azt kívánom, hogy minél többen meg tudjuk őrizni magunkban a gyermekséget, az örömöt, a táncot és a zenét minél öregebb korunkig!

Áldás! Lótusz

Már kicsit kezdem unni ezt nyálkás, vacak időt! :( Egyetlen jó dolog van benne: amikor az ember (lánya) hazaér és bekucorodik a szobába, akkor egy forró ital azonnal felmelegíti mind a testét, mind a lelkét.

Ha éppen nincs otthon forralt bor, akkor legjobb, ha a teánkat bolondítjuk meg. A gyömbér és a méz tökéletes ízt és gyógyhatást ad a forró italunknak.

Ha ennél is extrább gyógyerőre vágyunk, akkor pedig készítsük el a nátha,  a  megfázás és a torokgyulladás elleni elixírünket, mellyel a gyors gyógyulás (és a megelőzés is) garantált.

Gyömbér és méz elixír

2 dl mézbe reszeljünk egy kis darab (kb. hüvelykujjnyi) gyömbért, keverjük össze majd fogyasszunk a keverékből naponta 2-3* 1-1 teáskanálnyit.

Ha még jobban fel akarjuk pörgetni az immunrendszerünket, akkor tehetünk bele citromlevet is!

A gyömbér gyógyhatása:

A gyömbér gyomorpanaszokra, hányingerre, emésztési zavarokra kiváló, leforrázva pedig a nátha, a meghűlés, a torokfájás ellenszere. Gyengeségre, étvágytalanságra is tökéletesen használható.

A méz gyógyhatása:

A mézben kálcium, magnézium, réz, vas, mangán, foszfor, B-vitaminok találhatóak. Antibakteriális, gyulladáscsökkentő hatása van. Nyugtató hatással is rendelkezik.

A citrom gyógyereje:

A citromban rengeteg C-vitamin található. Ez a meghűléses betegségeknél nagyon jól hasznosítható. Vértisztító és méregtelenítő hatásáról is ismert.

Hasznos ezeket a táplálékokat külön, vagy akár együtt is fogyasztani.

EGÉSZSÉGEDRE!

Áldás! Lótusz

Milan, a hároméves kislány daganatos betegségből gyógyult fel Szent Charbel ,a libanoni szent remete közbenjárására. Szent Charbel közbenjárását a kislány édesanyja kérte.

Az Asia News tette közzé angol és olasz nyelven azt a riportot, melyet a szunnita muszlim család történetéről készített arab nyelven az Orange TV.

Milan és családja az Iszlám Állam elől menekült Libanonba. A kislányszervezetében kétéves korában diagnosztizáltak daganatos megbetegedést. Erős vírusfertőzést is kapott és a kórházból inkább hazavitték, hogy otthon haljon meg. Életét az Úr kezébe helyezték.

Gyermeke gyógyulását remélve az édesanya Zahléba, a keresztény faluba zarándokolt, ahol Szent Charbel, "Libanon Pió Atyája" szentélye található. A zarándoklat után az anya hazatért és a szülők kontrollra vitték a kis Milant. A vizsgálat eredménye negatív lett(!), vagyis a vírus már nem volt kimutatható a szervezetében. Miközben hazafelé mentek a kislány elaludt. Felébredésekor pedig csak ennyit mondott: "Charbel apó azt mondta nekem: »Imádkoztam Istenhez, hogy gyógyítson meg téged. Vizet adott, ennyi történt.” Az édesanya a riportban elmeséli, hogy azóta a kislány különleges kapcsolatban van Szent Charbellel: ha fájdalmak gyötrik, előveszi a szentképet, sír, beszélget vele, a templomban imádkozik hozzá.

Szent Charbel

„Libanon Pió atyája”-t VI. Pál pápa avatta szentté 1977-ben. Halála után számtalan csoda történt, amelyet neki tulajdonítottak. A muszlim világban előfordul, hogy keresztény személyeket tisztelnek, így Szűz Máriát és bizonyos szenteket, köztül Charbel Makhlouf libanoni remetét is.

Szent Charbel Makhlouf a Kelet nagy misztikusa és aszkétája, a maronita egyház három nagy szentje közül az egyik legnagyobb. Szerinte papnak lenni azt jelenti, hogy a Golgota útját járni, és Isten jelenlétének tanúságtevője lenni a világban.

Charbel atya egy észak-libanoni hegyi faluban született 1828. május 8-án, a család ötödik gyermekeként. Maronita vallású édesanyja a gyermekeitől szigorúan megkövetelte az imát, a napi rózsafüzért és a szentmisén való részvételt. Charbel atya két testvére is szerzetes lett, ő pedig 1851-ben titokban elhagyta családját, és belépett a mayfouki Boldogasszony-kolostorba. Később átkerült az annayai Szent Maron-kolostorba, és a libanoni maronita rend szerzetese lett. A korai antiochiai egyház mártírja, Charbel nevét vette fel, aki 121-ben szenvedett vértanúságot.

Aszkétaként élte életét: buzgón gyakorolta a lemondást és az önmegtagadást, teljesen szabad volt a világtól; életét visszavonhatatlanul az Úr és a lelkek üdvösségének szolgálatába állította. Isteni sugallatra arra kérte elöljáróját, hogy remeteségbe vonulhasson az anyakolostorhoz tartozó Szent Péter és Szent Pál-kolostorba. Elöljárója először vonakodott, de később egy isteni jel hatására megengedte  neki: Charbel olajat kért a lámpásába, ám hogy próbára tegyék, vizet öntöttek bele. A lámpásban mégis fellobbant a láng. 1875. február 15-én megkezdte a vágyott remeteéletet: magány, csend, ima, az Oltáriszentség imádása, mezei munka.

Már életében szentként tisztelték, és imájára csodák történtek. 1898. december 24-én, karácsony vigíliáján halt meg. A kolostor temploma mellett temették el, majd később a sírjából kiemelt koporsóját a kolostor templomának egyik oratóriumába helyezték el. Teste épen maradt. Sírját a világ négy égtája felől keresik fel a zarándokok. Közbenjárására sok csodás imameghallgatás és gyógyulás történt.

VI. Pál pápa 1965. december 5-én boldoggá, majd 1977. október 9-én szentté avatta.

Ima a kegyelem megszerzéséhez

Uram, aki végtelen szent és megdicsőült vagy szentjeid által, aki arra ösztönözted Szent Charbel szerzetest és remetét, hogy Jézus Krisztus útját járva éljen és haljon, aki megadtad neki az erőt, hogy el tudjon szakadni a világtól, hogy győztes legyen remeteségében, a szerzetesi erényekben: kérünk Téged, hogy ruházz fel bennünket a kegyelemmel, hogy szeressünk és szolgáljunk Téged, követve az ő példáját.

Mindenható Isten, aki nyilvánvalóvá tetted Szent Charbel közbenjárásának hatalmát számos csoda és támogatás által, add meg (…) részére a kegyelmet az ő közbenjárása által. Ámen.

(Miatyánk – Üdvözlégy – Dicsőség)

Bátran kérdd te is segítségét!

Áldás! Lótusz

A csodáról ITT, Szent Charbel imájáról ITT olvastam.

A múlt héten még nem tolták ennyire keményen a tehetségkutató műsort. De a mai adás nálam az egyébként nagyon gázos, nyálkás-esős napot végképp tönkretette.

Az még hagyján, hogy az ötvenéves nőnek, aki a lányával és a férjével él, még mindig nem nőtt be a feje lágya, és azt hiszi, hogy a nyikorgás = éneklés. Az is hagyján, hogy a "bűvész" trükkjei nem jönnek össze (a mesterének se), ezért a műsor közben folyamatosan káromkodik, de az, hogy a mai utolsó produkcióban egy csapat (ahogy Balázs fogalmazott) "avantgard" felgyújtja egymást a színpadon, meg verekednek, rugdosódnak... ezt már végképp nem tudom mire vélni. (Hozzáteszem zárójelben, hogy egy 12 éves, és afeletti - és valljuk be, az alatti gyerek mit fog föl az egészből? - 12-es karikával megy a műsor).

Miért van az, hogy az emberek ennyire ki vannak éhezve a sikerre? Mert ezt neveljük beléjük. Jelenleg Magyarországon bárki "cölöb", celeb, azaz ismert lehet. Csak épp szerintem nem mindegy, hogy valaki azért lesz híres, mert annyira jól csinál valamit, vagy azért, mert annyira rosszul!!!

Mi magyarok, már ennyire elkurvultunk, hogy csak a pénzt látjuk és bármit bevállalunk érte? Mert a mai adás után én ezt szűrtem le.

Pedig mi, magyarok vittük már hírét tehetségünknek, szakmai hozzáértésünknek, és újítókedvünknek a világban: pl. az angliai tehetségkutatóban, és most pedig Amerikában szurkolhatunk honfitársunknak.

Jelenleg Magyarországon nagyon sok elkeseredett, kilátástalan helyzetben lévő ember él. A tévé és rádió sem tesz túl sokat azért, hogy az emberek szellemi színvonalát növelje. Valóban egyszerűbb a híradót, meg a béna sorozatokat nézni, mint leülni és beszélgetni a társunkkal, családunkkal. De a világ, a politika ezt szeretné elérni. Az öntudatos és teljes szellemi és lelki képességeik tudatában lévő embereket sokkal nehezebb beetetni, irányítani, mint a birkákat (már bocsánat).

És minél tovább hagyjuk, hogy a fejünkre dobálják a sz@rt annál kevésbé van lehetőségünk arra, hogy felülemelkedjünk és elővegyük a józan (paraszti) eszünket.

Ha már az eszünk kikapcsolt, akkor legalább az érzéseinkre hallgassunk. Ugye milyen romantikus egy gyertyafényes vacsora a kedvesünkkel? Ugye milyen jó a parkban sétálni, ahelyett, hogy a sorozatot vagy a híradót néznénk? Ugye milyen jó a gyerekekkel játszani, ahelyett, hogy odaültetjük a tévé elé, hogy a verekedős, lövöldözős meg miegymás animációs filmeken butuljon?

Mi kell mindehhez?

1.Belátás, hogy a dolgok tényleg nem jól működnek.

2. Ha már felfogjuk, hogy ez így nem jó, akkor tegyünk erőfeszítéseket. Sokan vannak, akiknek nincs tévéjük. Rájuk felnézek, hogy mennyire erősek, és nem hagyják, hogy ez a butító doboz elvegye az energiájukat jobb és szebb, hasznosabb dolgoktól.

3. Szeressük családtagjainkat, barátainkat. Beszélgessünk velük sokat, hogy ne jussanak el odáig, hogy egy ilyen szuperprodukciótól, mint a tehetségkutató, várják az elismerést, a szeretetet, a boldogságot.

4. Szánjunk időt magunkra, a szeretteinkre, mert az idő az, amit nem lehet megfizetni. Az odafordulás, a törődés a legfontosabb.

5. Tegyük rendbe magunkat: testileg (pl. sportolással), lelkileg (ima, meditáció, relaxáció... stb technikákkal), és a szellemünket (olvassunk, beszélgessünk, hallgassunk komoly zenét, legyünk sokat a szabadban...) is. Ne hagyjuk, hogy rossz irányba befolyásoljanak bennünket!

Áldás! Lótusz