Húsvét közeledtében mindenki tojásvásárlási lázban ég. Van aki kifújja, kifesti, van, aki megfőzi, megeszi. Ha szeretnéd tudni mit jelent a tojásokon a jelölés, akkor nézd meg az alábbiakat.

A tojások jelölését a 74/2003.(VI.1) FVM rendelet és a 557/2007. EK. rendelet szabályozza. Az FVM-rendelet szerint a tojásokon lévő számok az alábbiról árulkodnak.

Az első számjegy az alkalmazott állattartási technológia kódja:

0 – biotojás, ökológiai tartásból;

1 – szabadtartás, kifutós tartási rendszerből;

2 – alternatív vagy mélyalmos tartási mód;

3 – ketreces tartásmód

Ezután jön a származási ország betűkódja, ami a magyar tojás esetében “HU”.

Ezután az állattartó telep azonosítója, ahol az első két szám a megye vagy a főváros kódja:

01 – Baranya

02 – Bács-Kiskun

03 – Békés

04 – Borsod-Abaúj-Zemplén

05 – Csongrád

06 – Fejér

07 – Győr-Moson-Sopron

08 – Hajdú-Bihar

09 – Heves

10 – Komárom-Esztergom

11 – Nógrád

12 – Pest

13 – Somogy

14 – Szabolcs-Szatmár-Bereg

15 – Jász-Nagykun-Szolnok

16 – Tolna

17 – Vas

18 – Veszprém

19 – Zala

20 – Budapest

Ezt követi az állategészségügyi kerület sorszáma, a tojótyúk jelölése “T”, az állattartó telep kétjegyű sorszáma, és a legvégén általában perjellel elválasztva az istálló száma.

Vásárláskor nem árt kinyitni a dobozt, mert a dobozon való kód nem biztos, hogy a valóságot tükrözi. Lehet, hogy külföldi a tojás, de a hazai csomagolás miatt magyar terméknek minősül.

A piacon történő értékesítéskor legfeljebb 50 db tojótyúkig a termelőnek nem kell jelölnie a tojást, de az értékesítés helyén fel kell tüntetni a termelő gazdaságának nevét és címét. Ilyen módon hetente legfeljebb 360 db tojást szabad eladni, ennél nagyobb mennyiség esetén a tojást jelölni kell. A piacon például a kofát megkérdezhetjük az állattartásról, arról, hogy mit evett a pipi, és honnan származik valójában a tojás.

Legyél figyelmes a vásárláskor!

Nézd meg a cuki nyuszi húsvéti tálalási tippjeim is: ITT.

Kövess a FACEBOOK-on is!