Szombaton éjjel, pontosabban vasárnap hajnalban elérkezik a 2017-es éves tavaszi időszámítása. Éjjel 2-kor 3-ra kell átállítani az órát. Az óraátállításból előnyök és hátrányok egyaránt származhatnak.

Magyarországon az óraátállítás hatását 2012-ben vizsgálták és a MAVIR arról adott hírt, hogy 120 GWh-nyi (gigawattórányi) energiát lehet megspórolni vele, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg. Az óraátállítás 1980 óta szerte a világban bevezetésre került.

Milyen általános előnyei vannak az óraátállításnak?

• a nappal dolgozók számára hasznos lehet, hogy a természetes fény nagyjából egybeesik az életritmussal;
• csökken az esti szürkület miatti balesetek száma;
•  a kevesebb mesterséges fény használata csökkenti az energiafelhasználást.

Hátrányai:

• Az ellenzők egy része szerint az energiamegtakarítás nem jelentős.
• Az emberi egészségre, közérzetre rövid távon hátrányos hatású az óra átállítása.
• Az átállítás időszakában a közúti balesetek száma megugrik.
• Kényelmetlen, és zavart okoz a különféle elektronikus berendezések óráinak átállítása évente kétszer.
• A szezonális depresszióban szenvedőknek kedvezőtlen, hogy a reggelek újra sötétek (ezt nem ellensúlyozza, hogy esténként tovább van világos).
• Ha az állatok fejési idején változtatnak, az hátrányosan érinti a lefejt tej mennyiségét.

Egészségügyi hatások

Sokak számára az óraátállítás akár 1-2 hétig tartó kellemetlen közérzettel, fejfájással, figyelmetlenséggel, csökkent koncentrálóképességgel jár, mivel az ember belső, biológiai óráját nem lehet egy pillanat alatt átállítani. Az alvási ciklus is felborul, az ember este nem tud elaludni, reggel pedig kialvatlanul ébred. A tavaszi óraátállítás utáni három napban jelentősen megnövekszik az infarktusos esetek száma. (az őszi visszaállításkor hasonló mértékben csökken). A tavasszal néhány napig (egyénenként változó) reggelente az a jellemző, hogy a melatonintermelés még nem állt át, a glükokortikoidszint is alacsony. A  vércukorszint még az alvási időnek megfelelő, ami nem elég a nappali aktivitáshoz. A csecsemők, a gyerekek és az idősek szervezete nehezebben alkalmazkodik az óraátállításhoz. Különösen megterhelő az évi kétszeri óraátállítás az alvászavarokkal küzdő és a szervi betegségekben szenvedő embereknek. Amíg a belső és külső óra nem kerül összhangba, a következő tünetek léphetnek fel:

• Alvászavarok
• Fáradtság
• Depresszív hangulat
• A szívfrekvencia ingadozása
• A koncentrálóképesség csökkenése
• Ingerültség
• Étvágytalanság
• Emésztési problémák.

Tanácsok az átálláshoz

• A szabadban végzett reggeli könnyű futás vagy gyors séta növeli a szerotonin előállítását az agyban, ami elősegíti a megváltozott külső ciklushoz való igazodást.
• A reggeli sötétségben az erős mesterséges fény alkalmazása meggyorsítja a belső óra fényhez való szinkronizálását.
• Az óraátállítást követő 10 napban legyünk különösen óvatosak és körültekintőek a közlekedésben, és a balesetveszélyes otthoni elfoglaltságokat is kerüljük (például ablakmosás).

Téged meg szokott viselni az óraátállítás?

Csatlakozz a Föld órája kezdeményezéshez: ITT.

(wikipedia.org)