Lótusz

Lótusz

Stephen Hawking életbölcsességei

2015. április 09. - Lótusz_blogger

Stephen Hawking nemcsak egy elméleti fizikus, illetve egy az életéről szóló film főszereplője.

 

Nemcsak a tudományosan elért céljaival tanít bennünket, hanem emberségben is, hogy jobban megismerhessük magunkat. Az alábbiakban összegyűjtött gondolatai rám mély benyomást tettek. Bízom benne, hogy nálad is elültetek velük egy kis magot, ami csírázni kezd és lelked kis növénykéje virágzásnak indul majd tőle.

1.„Én csak egy gyerek vagyok, aki sose nőtt fel. Továbbra is azt kérdezgetem hogyan és miért. Néha találok is egy-egy választ.”
Hawking arra emlékeztet, hogy maradjunk mindig olyan nyitottak és érdeklődőek, mint a gyermekek.Megmutatja, hogyan legyünk bátrak. sok dolgot elérhetünk, ha elhisszük, hogy képesek vagyunk rá. De mindig kérdeznünk kell... akár magunktól, akár a környezettől... Van, hogy nem kapunk választ, van hogy nem azt, amit várunk. De a kérdéseink előrébb visznek. Ha bizonytalan vagy, ha félsz... kérdezz! Mert ez visz tovább az életben.
 
2. „Ha választhatnék, melyik szuperhős legyek, Supermant választanám. Ő minden, ami én nem vagyok.”
Hawkingnak, a briliáns és sikeres gondolkodónak, vannak álmai, akárcsak mindenki másnak. Arra vágyik, hogy megtehessen dolgokat, hogy megmutathassa, ő is olyan, mint mindenki más. Emberként arra vagyunk képesek, amit az elménk és a testünk "enged". Hawking bár nem tud repülni, mint Superman, de gondolatai olyan magasra és gyorsan szárnyalnak, melyre egyetlen szuperhős nem képes. Hawking nyomot szeretne hagyni a világnak és folyamatosan küzd: a betegséggel, és soha nem adja fel.
Biztos nálad is van olyan, hogy elérkezel egy ponthoz, hogy feladnád. De ne tedd! Mindig van valami, ami tovább lendíthet: akár csak egy mondat, egy könyv,  egy jó zene.... Barátok, család.... természet! Mindig van lehetőség a folytatásra, vagy az újrakezdésre. A küzdés tanít meg bennünket a kitartásra, önmagunk tiszteletére.
 
3. „A múlt, akár a jövő, bizonytalan, és csupán a lehetőségek színskálájaként létezik.”
 A lehetőségek folyamatosan megtalálnak bennünket. A mi választásunk, hogy élünk-e velük, vagy nem. Sokszor ezt a gyönyörű szivárványt csak utólag vesszük észre, de a jövőben is rengeteg új élmény, új esemény és jó dolog hullhat az ölünkbe. DE! Csak itt és most van lehetőségünk a választásra, ebben a pillanatban. Ez határozza meg a jövőnk. Ami színesebb, mint gondolnánk. Merj belevágni új dolgokba!
 
4. „A tulajdonság, amit a legjobban értékelek, az empátia. Ez egy békés, szeretett állapotba hoz minket.”
Hawking néhány hónappal ezelőtt azt mondta, hogy az emberek hibái közül leginkább az erőszakot szeretné kijavítani. Megjegyezte, hogy az agresszivitásnak megvolt a maga előnye a túlélés szempontjából a barlanglakó ember korában, de napjainkban inkább csak fenyegetést jelent az emberségességre.
Hawking az empátia fontosságát és erejét hangsúlyozta. Azt mondja, hogy végső soron csak ez képes megfékezni az erőszakot. Szerinte egy komplex matematikai számítás, vagy bármilyen tudományos siker helyett, sokkal inkább az empátia az, ami megmenti az emberiséget. Az empátiával képesek vagyunk megérteni másokat és osztozni érzéseiben.
Valamiylen szintű empátiával mindenki rendelkezik, de senkiben nincs annyira erősen, hogy ne lehetne rajta mit csiszolni. Gyakorlással fejleszthető.
(Éppen ma beszélgettünk a kolléganőimmel erről. Úgy került fel a szó az emberségről, empátiáról, hogy a kolléganőm lánya elhagyta a pénztárcáját a benzinkútnál. Kezében a gyerek, a kocsikulcs, a táska, stb, és a tankolás befejeztével, ahogy fizetett, leejtette a pénztárcáját. Se az eladók, sem a vevők nem szóltak neki! :( Egy félórával később kapott egy telefont, hogy egy tőle 30 kilométerre lévő városban az úton elhajítva megtalálta valaki a tárcáját az irataival. A pénze sajnos nem volt benne... De legalább az iratai megvoltak! Még aznap el is juttatta a megtálaló a tárcát a hölgynek.)
Ez a történet megmutatja, hogy mekkora különbség van mostanában az emberek között: vannak, akik gátlástalanul, átgázolnak másokon, nem törődve sem a következményekkel, sem azzal, hogy mekkora kárt okoznak a másik embernek... A másik véglet (szerencsére ilyen is van), aki empatikus, segítőkész, megértő.

A tetteink következményei vannak. Mégha most nem is érezzük, vagy nem hisszük el. Én inkább építeni szeretnék, mint rombolni...

Ha te is, akkor oszd meg a cikket másokkal is!

Még több bölcsességet ITT találsz.

Kövess a FACEBOOK-on, TWITTER-en is!

A bejegyzés trackback címe:

https://lotuszlelek.blog.hu/api/trackback/id/tr9216332028

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Adrienna Kilián 2015.09.29. 10:26:25

Köszönöm .Nagyon bölcs, még a könnyem is kicsordult.
süti beállítások módosítása