A pünkösdöt a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartjuk mi, keresztények. A kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli ilyenkor. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás (keresztvetést mindenki ismeri: Atya a homlok - tudás, Fiú - szív, Szentlélek - vállak).

A Szentlélek (görögül pneuma, latinul Spiritus Sanctus) ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, így új tartalommal megtöltve a keresztények hitét:

"Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valamilyen lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak." Apostolok cselekedetei

Pünkösd idején már az ószövetségiek is parancsolt ünnepet ültek: és a Szentlélek kiáradásakor is ezért volt együtt ennyi ember.

Magyar népszokások

A magyar kultúrában több szokás is kapcsolódik a pünkösdhöz. Ezek között vannak olyanok, melyeket már a kereszténység előtt is ünnepeltek. Egyik egy tavaszköszöntő ünnep, mely a rómaiktól származik és Flóra (növényvilág és a virágok, tágabb értelemben a termékenység) istennőjét köszöntötték ilyenkor. Az istennő görög nevén Khlóris, azaz Zöldellő, Viruló.

Májusfa

A magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka állítottak májusfát, amihez a pünkösd annyiban kapcsolódik, hogy a május elsején állított fákat sokfelé pünkösdkor bontották le. A májusfa, a zöld ág a természet újjászületésének szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.

 A  májusfát a legények állították a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fákat választottak, és színes szalagokkal díszítették. Akár udvarló legény vezetésével állították a fát, akár egy közösség, táncmulatság kísérte.

Pünkösdi királyság

A középkor óta ismert a szokás, amikor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották azt a legényt, aki később a többieket vezethette, mint a pünkösdi király és minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.

Tavaszvárás

Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (jázmint, pünkösdirózsát, bodzát) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám.

Csíksomlyói búcsú

Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A csíksomlyói búcsú hagyománya a 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.

Így hangzott idén Csíksomlyón a magyar himnusz( videó)

[embed]https://www.youtube.com/watch?v=rcre0nUYoEo[/embed]

Miért nem tudunk itthon, ugyanígy "együtt énekelni" ???

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

Kövess a FACEBOOK-on is!