Ha megnézed a régi bizonyítványokat, ellenőrzőket, a tantárgyak között megtalálod a háztartástant is – akkoriban még minden lánynak meg kellett tanulnia megfelelően ellátni az állatokat, főzni, mosni, takarítani, kapálni, és még sorolhatnánk. Egy 1955-ből származó, ezeken az órákon is használt tankönyvből még további intelmeket ismerhetünk meg.
Tehát egy jó felség : "Készítse el a vacsorát időben. Már reggel tervezze meg, vagy akár előző este, hogy a férjét finom vacsora fogadja amikor hazaér a munkából. Így adja tudtára, hogy gondolt rá, amíg ő dolgozott és gondját viseli szükségleteinek. A férfiak többsége éhes, amikor megéhezik a munkahelyéről és a kedvenc ételének elkészítésével kielégíti a meleg fogadtatás iránti vágyát."
“Először ő beszéljen, biztosan fontosabb dolgok kavarognak a fejében Önnél. Ne zavarja. Ne panaszkodjon, ha a férje későn érkezik haza, vagy ha este el akar menni vacsorázni Ön nélkül. Vita helyett, próbálja meg megérteni mekkora nyomás alatt van a munkája miatt. Amikor otthon van, biztos pihenni és ellazulni szeretne. És végezetül ne tegyen fel szükségtelen kérdéseket, és ne gyanakodjon az ítélőképességében vagy fedhetetlenségében.”
“Ne felejtse el, hogy Ő a ház ura, és mint olyan, mindig keresztülviszi a saját akaratát becsületesen és igazságosan.
És jegyezze meg, a jó asszony tudja hol a helye.”
Egy ennél is régebbi, 1939-es tesztből, melyet dr George Crane pszichológus állított össze, az is kiderül, hogy a jó feleség nem festi pirosra a körmeit, vacsorával várja az urát, a nagyobb kiadások előtt mindig konzultál vele, és az ágyban a saját oldalán marad, nem foglalja el férje helyét.
Ezek az intelmek ma már picit ódivatúnak, megmosolyogtatónak tűnnek. De csak azoknál a nőknél, akik magukat feministának tartják. Na de mi jó sül ki abból, ha egy nő utálja a férfiakat, lenézi őket, hülyéknek tartja őket. Úgy állítja be őket, mint kétlábon járó szexgépek és hogy semmi másra nem alkalmasak, csak gyermeknemzésre. Ezek a nők szerintem, nem a pasikat utálják. Inkább saját magukat, vagy azt a szerepet, amit magukra erőltetnek. De már nem bírják visszacsinálni, ezért azzal próbálják meg menteni a helyzetet, hogy a pasikra fognak minden rosszat.
Én, személy szerint, a NŐKET TARTOM HIBÁSNAK : a feminizmus előretörésével sutba a dobták a valódi női szerepeket. Azzal, hogy kimosod a pasid gatyáját, illetve vacsit főzöl neki, nem leszel semmivel kevesebb. Magadnak is mosol-főzöl, akkor meg nem mindegy, hogy egyel több, vagy kevesebb?
Az igaz, hogy munka, gyerekek mellett nehéz megtalálni az egyensúlyt és emellett még házitündérnek is lenni, de megoldható. Mindent meg lehet oldani, csak akarni kell. És a férfiakat is lehet "háziasítani", vagyis ők is bevonhatók egy picit otthoni teendőkbe.
Sajnos a Világ teljesen kifordult a sarkaiból: a nemi szerepek megváltoztak, illetve nem megváltoztak, hanem megváltoztattuk. De ezzel nem lettünk előrébb. SŐT! Azért van ennyi erőszak, ennyi pszichológiai betegség, mert elvesztettük hagyományokat, a példát. Nincsen mihez tartani magunkat. A gyerek megzavarodnak, nem látják a nemi szerepeket tisztán. Csoda, ha később azt se tudják eldönteni, hogy fiúk-e vagy lányok?
Hurrogjatok le, de én a klasszikus nemi szerepeket és feladatokat tartom követendő példának a mai "sokszínűség" helyett.
Kövess a FACEBOOK-on is!
