Augusztus 20-án ünnepeljük az Államalapításunk Ünnepét. 1938-ban a székesfehérvári országgyűlés határozata alapján Magyarország nemzeti ünnepét I. István temetésének és szentté avatásának évfordulóján. Az Új kenyér ünnepét is ekkor üljük, ezért hoztam néhány érdekességet a kenyérről.

• Az Új kenyér ünnepe elég újkeletű ünnep, csak 1949. óta ünneplik. Ez egy "erőltetett" ünnep, az aratás, a beérés, az új búzából való első kenyér megsütésére utal. Bár az állam kezdeményezte ezt az ünnepet, a nép is elfogadta és beépítette hagyományai közé. Az ünnep nemcsak az aratás, a beérés ünnepe. A katolikus egyház is megszenteli az ilyenkor készített kenyeret. A kenyér megszentelése egy rituális dolog, "megtisztítja", pozitív energiákkal tölti fel, "jobbá teszi". Erről ITT olvashatsz.
• A kenyeret a világ minden táján fogyasztják: baguette, pászka, pita, kovász...  Nálunk a legelterjedtebb a fehér- és a félbarna kenyér; de egyre többféle alapanyagból, különböző formában és ízben készülnek a kenyerek.
• A magvakat, gabonákat először csak megfőzve, kásaként fogyasztották a gyűjtögető életmódot folytató ősemberek. Majd lepényszerű kovásztalan kenyereket fogyasztottak. A magyar őseink már az őshazában is termesztettek gabonát és készítettek kenyeret.
• A keresztény vallás nagy tiszteletet ad a kenyérnek. A vallási szertartásokon a kovásztalan kenyér – az ostya – Jézus testét szimbolizálta.
• Fáraók sírjainak falát, görög frízeket is gyakran díszítik kenyeret fogyasztó életképekkel.
• A búzatermesztés, a gabona termesztését Eurázsiában kezdték, onnan terjedt el a világon.
• 2011 óta évente augusztus 20-án Pécsett készítik el a magyarok kenyerét, ehhez a búzát az egész Kárpát-medencéből ajánlják fel, és a program bevételeiből rászorulókat támogatnak, ezáltal kifejezve a magyar nemzet egységét.
• Ulmban, Németországban található az egyik leggazdagabb gyűjteménnyel rendelkező Kenyér Múzeum.
• A Pallas nagy lexikona szerint az alábbi módon kell készíteni: „A jó házikenyér készítése a következő: Miután a kenyérsütés előestéjén megszitáltuk a használandó lisztet, ezt teknőbe vagy cseréptálba helyezzük s közepén kezünkkel gödröt csinálva, beleöntjük a langyos vízzel elkevert kovászt, melyet kevés liszttel lágyan elkeverünk s letakarva a következő reggelig langyos helyen hagyjuk. Másnap 3 órával a sütés előtt egy kevés élesztőt teszünk az este megkészített kovászhoz, sót, köménymagot v. ánizst s körülbelül 8 l. liszthez 4 l. vizet. Ezen anyagot jó negyedóráig egyenletesen dagasztva, ha búzaliszttel dolgozunk a tálban kelesztjük lágymeleg helyen 24-26 C fokon 45 percig, ha rozslisztből készítjük a kenyeret azonnal kiszakasztjuk s a meglisztelt kenyérruhát a kosárban elhelyezve, beletesszük s ott megkelni hagyjuk. A jól megkelt kenyér még egyszer oly magas a kelés után mint előtte, mire kemencében két órai egyenletes hőfoknál kell megsütni.”

 Szép napot! Lótusz

wikipedia.xom