Szent Erzsébet a rózsalegendáról híres, a legtiszteltebb magyar szent
Árpádházi Szent Erzsébet 1207-ben született Sárospatakon, II. András (más néven Endre) magyar király és Gertrúd (Gertrud von Andechs-Meran) királyné harmadik gyermekeként. Bátyja Béla később IV. Bélaként lett király.
4 éves korától kezdve Türingiában nevelkedett. Kis gyermekkorától rendkívüli fogékonyságot mutatott a keresztény tanítások iránt. Fiatalon böjtöl, sanyargatja önmagát (vezeklőövet hord) és virraszt, imádkozik. 1221-ben, 14 éves korában hozzáment Lajos türingiai őrgrófhoz. Házasságuk boldog volt, 3 gyermekük született. De Lajos rokonai és udvarnokai nem szerették Erzsébetet, mert mindig talált alkalmat arra, hogy a szegényeket gyámolítsa, nem kímélve a kincstárat. Árvaházat és ispotályt alapított, ahol maga is áldozatosan ápolta a betegeket. Lajos 1227-ben keresztes hadjáratba indult. A Szentföldet nem érte el, mert még olasz földön betegségben elhunyt. Erzsébetet, Lajos halála után rokonai, anyósa Zsófia és sógora, az új gróf Henrik elzavarták. Vagyonának maradékát elajándékozta és Marburgban belépett a ferences harmadrendbe. Itt érte a halál 24 éves korában, önsanyargató, aszkéta élete után.
Legendái
Szent Erzsébet nevéhez számtalan csodatétel fűződik, halála után azonnal kultusz alakult ki személye körül. Tisztelik az egész nyugati keresztény világban, a németek pedig a legnagyobb német nőnek nevezik (náluk türingiai Erzsébetként ismert). Legszebb temploma a kassai Szent Erzsébet székesegyház.
Legismertebb csodája a "Rosenwunder", a rózsák csodája, melynek sok változata ismert. A szegényeknek csempészett élelmet köpenye rejtekében, mikor férje/anyósa/egy udvaronc megállította és számon kérte mit visz. Ő zavarában azt válaszolta: rózsát, és mikor köpenyét széttárták vörös és fehér rózsák hullottak onnan alá (télvíz idején!) - Isten nem hagyta hogy hazugságban maradjon. Budapesten erről a csodáról kapta nevét az erzsébetvárosi Rózsák tere, ahol temploma is áll (1931-ben, halálának 700. évfordulóján változtatták meg korábbi nevét, azelőtt Szegényház tér volt). Itália déli részén a csodában rózsa helyett hal szerepel.
A szegények, elhagyatottak, a gondozóik, kórházak, emberbaráti intézmények választják védőszentül. Sokszor ábrázolják amint a szegényeknek, koldusoknak ételt oszt vagy korsóból vizet ad. Díszes-drága ruháit is mindig eladományozta, így is szokták ábrázolni, ahogyan fonás közben is.
Ruhája fejedelmi öltözék, koronával vagy a ferences harmadrendiek szürke ruhája. Ölében rózsák, vagy kenyér, esetleg hal. Kezében kenyér, korsó, kosár, illetve a marburgi templom modellje szerepel. Ez utóbbi a német gótika egyik gyöngyszeme. A legenda szerint Erzsébetnek forró vágya volt egy olyan magas tornyú templom, melynek harangszavát Magyarországon is meghallják. Kereste is a helyet, de hiába. Egy nap fölvett a földről egy követ, a levegőbe dobta, és kijelentette, hogy ott fogja a templomot fölépíttetni, ahol a kő leesik. Mocsaras helyre esett, nem messze a Lahn vizétől; itt is épült föl a templom.
1235-ös szentté avatásakor a legenda szerint II. Frigyes császár - aki férje halála után hiába kérte őt feleségül - fejére helyezte a császári koronát.
Jelképei: a rózsák, a marburgi templom modellje, koldus a lábánál, könyv, pénz, tál kenyérrel, hallal vagy gyümölccsel, ritkábban 2 vagy 3 korona (a visszautasított császári házasságokra utal).
Ima Szent Erzsébet közbenjárásáért
Szent Erzsébet!
Te Krisztus szemével néztél,
Krisztus kezével adtál,
Krisztus szívével szerettél...
Segíts, hogy mi is
Krisztus szemével lássunk,
Krisztus kezével adjunk,
Az Ő szeretetével szeressünk.
Remélünk benned,
Bízunk benned,
Isten munkatársát látjuk benned,
Krisztus szemével néző,
Krisztus kezével adó,
Krisztus szívével szerető
Szent Erzsébet!
Ámen.
Ha tetszett a cikk, oszd meg mással is! Kövess a FACEBOOK-on is!
Áldás! Lótusz
forrás: wikipedia, képek: pinterest.com
