Ha azt mondom, hagyományos kínai orvoslás, sokan felhőkölnek. Mi közöm nekem a kínaiakhoz? Meg egyébként is humbug, hogy a vizeletet, meg a pulzust nézegetik: abból nem lehet megállapítani, hogy mi a baja az embernek. Ha meg esetleg már az akupunktúrás tűket is bevetik rajtunk - az meg ijesztő és fájdalmas. Meg az európai orvosok szerint mit sem ér. Csak egy babona!

Én nem így gondolom. Számtalan praktikus és hasznos, egyszerű ötlettel segíthetünk magunkon, hogy egészségesebbek és szebbek legyünk.

Például a napi szemmasszázs javítja a látást, csökkenti a stresszt, szebbé teszi az arcbőrt: Itt megnézheted.

Én azért kedvelem, mert mind filozófiai, mind vallási hagyományokat megőrizve a modern világban is könnyen megvalósítható praktikákat kínál a nyitottabbak számára.

A kínaiak még a fésülködésnek is megadják a módját és nem is véletlenül. Számukra ez is egy egészségmegörző-betegségmegelőző módszer.

Az ősi Kínában mindennap fésülködtek az emberek, természetesen nem akárhogyan, hanem a meridiánok haladási irányát követve. A fejünkön több tucat akupunktúrás pont található, csak a halántékunkon az epe meridián több mint húsz pontja helyezkedik el. Nincs szükség arra, hogy ismerjük a pontos helyüket, nevüket vagy hatásukat, mindössze annyi kell, hogy a lelkiismeretes fésülködés közben legyünk figyelemmel, a fejbőrünkön hol érzünk fájdalmat. Ha fájdalmat észlelünk, ott bizony vér-qi elakadás van.

Az ilyen helyeket nyugodtan masszírozzuk át az ujjbegyeinkkel. Amikor a finom dörzsölés hatására elmúlik a fájdalom, az azt jelenti, hogy a qi-vér ismét szabadon áramlik. Ha a művelet közben a bőr alatt apró csomókat vagy homokszemcseszerű képződményeket észlelünk, azokat mindenképpen masszírozzuk el jó alaposan.

A kínaiak nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a fésű természetes anyagból készüljön, általában 100%-ig fából, egzotikus fafajokat használnak, de bivalyszarvból is készítenek fésűt. Mégis a legjobb fésű “alapanyag” a saját ujjaink, reszeljük le alaposan a körmeinket és kész is a hús-vér “érző fésűnk”. Fésülködéskor a meridiánok mentén haladjunk, elölről hátrafelé.

Mennyi a napi ideális időtartam? A legjobb, ha mindennap tudjuk tartani a “száz végighúzást”. Ha valaki időmilliomos és azt kérdezné, nekem napi 3000 is belefér, nem teszek kárt a fejemben? Természetesen nem! Nem kell félni a fésülködéstől, minél több, annál jobb. A HKO azt mondja, a fej (azon belül is a koronacsakrának megfelelő “baihui” pont) az “összes yang meridián találkozási pontja”, a test vérkészletének 70%-a a fejet látja el vérrel, az egész qi-vér keringési rendszer folyamatosan a fejtető felé áramlik. Ha a fejen “dugulás” keletkezik az nemcsak, hogy hajhulláshoz, fejfájáshoz, álmatlansághoz stb. vezethet, de olyan életveszélyes akut betegségek kialakulásához is hozzájárul, mint a szívkoszorúér és az agyi trombózis. Hát nem zseniális, hogy napi pár perc fésülködéssel megtornáztathatjuk, felfrissíthetjük a fejünket és még ezektől a félelmetes nyavalyáktól sem kell tartanunk?

Lehet, hogy valakiben felmerülnek kételyek, mondván “én nem merek fésülködni, mert eleve nincs sok hajam, ráadásul állandóan hullik”. A helyzet az, hogy pont ezeknek az embereknek lenne a legnagyobb szükségük a fésülködésre, mivel azok a hajszálak, amelyek már attól kihullanak, hogy csak végighúzzuk az ujjbegyeinket a fejünkön, mind gyengék vagy halottak és már csak a “szentlélek tartja” őket a fejbőr tetején… Sokszor végig se kell simítsuk a fejünket, reggeli felkeléskor azt vesszük észre, hogy a párna tele van hajjal.

Az ilyen esetekben akkor már többet ér, ha elébe megyünk a problémának és ezeket kifésüljük, a megmaradt hajszálakról pedig elmondhatjuk, hogy ők a “fejbőrünk krémje”. Olyan ez mint a gyomlálás: a fonnyadó, elszáradt hajtásokat kigyomláljuk, hogy ne vegyék el a tápanyagot az életerős zöld hajtásoktól.

Vannak, akik azért nem mernek fésülködni, mert korpás a hajuk, minden fésülködés után úgy néznek ki, mintha “hóviharba kerültek volna”, látszólag a korpa egyre csak szaporodik.

Ha képesek vagyunk tartani a napi 300-at, egy hét után azt vehetjük észre, hogy már “nem szálldosnak a hópelyhek”. Ha fésűnek az ujjunkat használjuk és a művelet után zsíros marad a kezünk, a kínai orvoslás ezt úgy nevezi, hogy “bent rekedt nedvességgel és nyákkal” küszködünk. Fésülködjünk csak tovább, ezek a tünetek, mint a korpa, maguktól meg fognak szűnni.

A HKO szerint a haj minősége és fénye a májunk és a vesénk állapotától függ. Egy másik kínai orvosi axióma, hogy “minden belső megbetegedésnek van külső megjelenési formája”, mert a belső és a külső folytonos összeköttetésben van egymással. Mi köti össze a vesét és a májat? Nem más mint a fejünk, a rendszeres fésülködéssel, a májunk és vesénk közti átjárót is megnyitjuk. Nincs olyan, hogy valaki dús, csillogó hajkoronát hord, de a mája és a veséje ramaty állapotban van. Természetesen olyan viszont létezik, hogy a máj és a vese állapotának javulásával a hajunk is fokozatosan “kivirul”. Tehát fésülködéssel kezelhetjük a hajhullást, az őszülést és a fénytelen hajat, mert ez mind máj-vese gyengeségre utal.

A rendszeres fésülködés még a megfázás ellen is segít, mivel a homlokunktól hátrafelé halad a húgyhólyag meridián, amelynek elsődleges szerepe a hideg-szél ártóval való megbirkózás. Sőt a fésülködés még az öregkori szenilitás ellen is hatásos…

Szóval ne fitymáljuk le a fésülködést, ezt a mindennapi “felesleges cicomát”, mivel segít átjárhatóvá tenni a meridiánjainkat, megelőzni és kezelni számos betegséget.

Ha érdekesnek találtad a cikket, oszd meg mással is.

Csatlakozz a FACEBOOK-on és/vagy a TWITTER-en is!

(via)