Lótusz

Lótusz

Szamurájok 8 erénye, amely erőssé teszi a japánokat

2018. január 27. - Lótusz_blogger

Ezt a 8 erényt kell eltanulnunk a japánoktól, hogy sikeresek tudjunk lenni!

Az európaiak "költői" kérdésére, hogy mitől ilyenek ők, a japánok gyakran így válaszolnak: ez a szamurájság. A fegyelem, a becsület a lojalitás, az erények.

Ennek az alapja a bushido (busidó). A busidó (武士道, = a harcos útja), a japán szamuráj életmódot meghatározó rendszer. Ennek alapja a mértékletesség, az egyszerűség, a lojalitás, a harcművészetek gyakorlására és a harcos becsülete. A busidó-életszemlélet, életforma a 9-12. században terjedt el Japánban.

De nem véletlenül tartják magukat a japánok ma is szamurájoknak. Illetve törekszenek a szamuráj-életérzés, morál megtartására. A szamurájság kialakulása a 17. századhoz köthető, a feudalizmus kialakulása idejére. A szamurájok fegyveres nemesek voltak, akik "hűbéruruknak" teljes odaadással, hűséggel tartoztak. /A 20. században az "új uruk" a munkahelyük lett, amelyért akár életüket is adják (mint a 2. világháború idején a kamikázék). Náluk azért ilyen a munkamorál./

A szamuráj életmód alapja a busidó, amely szemlélet elsajátítása, megerősítése magunkban fegyelmezetté, megbízhatóvá, termékennyé tehet bennünket. A busidó-morál alapjai.

 

1.Becsület

A busidó legfontosabb erénye, amely az önismeretet, önbizalmat, önazonosságot magában foglaló érzés. A japánoknál ez a fogalom a lovagkorban terjedt el és egyet jelentett a névvel, arccal, külső megítéléssel. Ha valaki "elveszítette az arcát", vagyis megszégyenült, az a legnagyobb megaláztatás volt egy szamuráj részére. Nevet is csak felsőbb osztályok tagjai használhattak. Az alsóbb osztályok tagjainak neve vagy foglalkozásukból - halász, hordár, szakács - vagy családi pozíciójukból származott - Első Lány, Második Lány, stb.

A becsület elveszítéséhez kapcsolódó szégyenérzet a szamurájok számára az egyik legfájdalmasabb érzés volt, melynek nevében véres megtorlásokat is elkövettek: "a becstelenség olyan, mint a fa kérgén lévő forradás, az idő ahelyett, hogy meggyógyítaná, egyre nagyobbra növeli".

2. Bátorság és kitartás

A bátorság csak akkor számít erénynek, ha az igazságosság és a becsület védelmében használják, más esetben aljasság vagy ostoba vakmerőség. Igazi bátorság csak a hűség és becsület által születhet. Ezt már kora gyerekkorban megtanították a szamuráj-gyerekeknek, néha durva módon: volt, hogy a szülő éjszaka kiküldte gyermekét, vagy hajnalban felébresztette, hogy télen mezítláb vigyen el egy üzenetet. A mesék és hősökről szóló történetek azonban megteremtik a bátorság ideálját a gyermekben. A bátorság nemcsak férfi, hanem női erény is volt. A nőktől ugyanúgy elvárt volt, hogy hősiesen küzdjenek, és ha kell hősiesen haljanak meg.
 
 

3. Egyenes jellem, igazságosság

A busidó egyik legfőbb eszméje a gerincesség. Ez jelenti az igazságosságot, ugyanakkor azt az erőt is, amellyel tudjuk, hogyan kell cselekednünk. Ehhez tartozik a kötelesség fogalma is a "giri". A kötelesség, mely akkor is motiváló erő, ha nincs más. Ez a helyes megfontolás, úgy is mondhatnánk, hogy engedelmesség.

4. Hűség

A feudalizmus korában a hűbéri hűség, nem ismeretlen fogalom a nyugati civilizációban élők számára sem. A japánoknál azonban ez nemcsak a hűbérúr iránti hűséget foglalja magában, hanem a társadalom minden intézményében jelen volt a feljebbvalókkal szembeni hűség kötelme. Családon belül is: a gyermekek szüleiknek, feleségek férjüknek, fiatalabb testvérek idősebb testvérüknek voltak kötelesek hűséggel szolgálni. A többszörös hűségi láncolatban azonban mindig a hűbérúrhoz (földesúrhoz) való kötöttség volt a legfőbb.

A nők helyzetét is leginkább a hűség kötelmének fogalmával lehet megérteni és elfogadni. A feleség örökös hűséggel tartozik férjének, aki akár halálba is küldheti nejét, ha kedve úgy tartja (és hűbérura nem rendelkezik másként!). A hűség vezeti a nőt, amikor önmagát és egyéb kötelezettségeit figyelmen kívül hagyva intézi férje ügyeit, vezeti a háztartást. Hűséggel tartozik nem csak férjének, de férje egész családjának is.

5. Igazmondás, őszinteség

E nélkül az erény nélkül az udvariasság csak színjáték. A szamuráj szava olyan volt, mintha kőbe vésték volna. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a japánoknál nem volt cselszövés és hazugság. A busidó szellemében azonban az igazság követése volt az egyetlen bátor, becsületes cselekedet. Az udvariasságból elferdített igazság azonban nem bűn, hanem üres formalitás, melyet valószínűleg senki nem vett komolyan.

 

6. Jóindulat, együttérzés

A japán feudalizmus azért nem lett önkényuralom, mert a keleti filozófiák szellemében jól megfért egymás mellett a nyílt becsületesség és szigorú igazságosság, mint férfias erények és a jóindulat és könyörületesség nőies értékei. Ezt testesíti meg az uralkodó jóindulatú szülői gondoskodást szimbolizáló igazságossága. A jóindulat azonban nem gyengeség, hanem céltudatos erő, mely képes megmenteni vagy megölni. Az együttérzés vezeti a szamurájt arra, hogy halott ellensége felett verseljen:

"Szeme akár / a pokol mélységes / Mélye- / Merő fájdalom, / kivehető."

7. Önuralom

A tőlünk keletre élő kultúrákban élők kevésbé mutatják ki őszintén érzéseiket. Leginkább igaz ez az indulatokra, melyekről azt tartják, hogy megzavarják a belső békét, a wa-t. De bánatuk vagy fájdalmuk kifejezésével sem akarják megzavarni a többi ember harmóniáját, vagyis az udvariasság és együttérzés miatt nem sírnak vagy dühöngnek hangosan. A busidó szellemében még a legtermészetesebb érzéseket is elfojtották, nehogy megzavarják a gondolatok és cselekvés összerendezettségét. Az arcon tükröződő általános mosoly az elfojtott érzések leplezésére, ellensúlyozására szolgált. (Érdekes tény, hogy 1995-ben Atkinson, az ismert pszichológus megállapítást tett arra, hogy az arcra erőltetett mosoly jókedvet és derűt vált ki az egyénből, tehát képes lehet a felkavart indulatok lecsillapítására.)

Az önkontroll csúcsa a rituális öngyilkosság (a szeppuku) volt - negatív kicsengéssel harakiri. Az öngyilkosságot csak szamuráj végezhette el, és csakis a hűbérúr beleegyezésével követhette el. A szeppuku dicső halál, melynek elvégzésére már kiskorukban megtanították a szamuráj fiúkat és lányokat egyaránt.

 

8. Udvariasság

Az udvariasság az együttérzésből származó erény, mert kifejezi a másik ember személye és érzései iránti tiszteletet. A japánok szerint a legmagasabb rendű formájában megközelíti a szeretetet. Az udvariasság finoman kimunkált szertartások, etikett formájában figyelhető meg, melynek legfőbb jellemzője a kecsesség. Jó példa erre a teaszertartás, a csa-no-ju (cha-no-yu). Érdekesség: az udvarias bánásmód persze barátnak és ellenségnek egyaránt kijárt. Képmutatásnak gondolhatnánk, noha csak a lelki fegyelem megnyilvánulása, s mint ilyen, magasabb rendű viselkedésforma, mint a harag vagy rosszindulat.

Szamuráj életképek: ITT

A szamurájok ősi titka az egészségért: Misogi.

7 japán szó, amely segít jobb emberré válni: ITT.

képek: pinterest

forrás: wikipedia

A bejegyzés trackback címe:

https://lotuszlelek.blog.hu/api/trackback/id/tr5816333886

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása