Így indul a Kutya éve Kínában.
Így ünneplik a kínaiak a Holdújévet
A kínai újév vagy holdújév, vagyis a tavaszünnep, Kínában, Kelet-Ázsiában, a világ népességének egynegyede számára az év legnagyobb ünnepe. Egy mozgó ünnep, vagyis időpontja évről évre változik.
2018-ban a kínai új éve február 16-án kezdődik. Ekkor kezdődik a KUTYA ÉVE. Mi vár rád a Kutya évében? ITT megtudhatod.
A tavaszünnep a tavasz és az új év kezdete, amikor a családok összegyűlnek és megajándékozzák egymást. Búcsúztatják az óévet, és elősegítik a szerencsét az új évre.
Az ünnepet nagyon fontosnak tartják, már hetekkel előtte elkezdenek készülni rá. Nemcsak sütnek-főznek, de az otthonukat is felkészítik az új év új energiáira: a házat kisöprik, kimeszelik, az ajtókat-ablakokat bemázolják. Ennek a rituálénak fontos szabályai vannak: a szemetet a hiedelem szerint a mindig befelé, a szoba közepe felé kell söpörni, majd onnan óvatosan kivinni, lehetőleg a hátsó ajtón, hogy a szerencsét ne söpörjék ki vele. Ha ezt a szabályt megszegik, ez az egész családra nézve súlyos következményekkel járhat. A háznak újév előestéjén tisztának kell lennie, s ekkor az összes söprűt és egyéb takarítóeszközt el kell rejteni, újév napján már nem szabad takarítani.
Mivel az újév napja meghatározó az egész évre nézve, nagyon fontos, hogy ilyenkor minden jól alakuljon. Mindenki igyekszik új ruhát viselni s megszabadulni régiektől. Ilyenkor még a betegek is kikelnek az ágyukból, nehogy egész évben betegek maradjanak. Az emberek az ünnep előtt megpróbálják behajtani adósságaikat is, ha ugyanis újév napján valaki az adósuk, akkor, úgy vélik, egész évben tartozni fognak nekik.
Az Újév előestéjén a családok összegyűlnek, s együtt ünneplik az óév végét. Hagyományos játékokkal ütik el az időt: kártyáznak, madzsongoznak, beszélgetnek, vagy tévéznek. Ilyenkor fontos a zajkeltés, a petárdázás, hogy a rossz szellemeket elijesszék. Éjfélkor pedig minden ablakot-ajtót kinyitnak, hogy az Óév távozni tudjon. Az Óévben elég ételt készítenek ahhoz, hogy még az Újév napjára is bőven maradjon belőle, mert ez kedvező előjel.
Az Újév napján különleges szabályok érvényesek: nem szabad negatív jelentésű szavakat kiejteni, a halált, kísérteteket emlegetni; és tilos kimondani a 4-es számot (a szám kiejtése hasonlít a halál szóhoz.) Az elmúlt évet sem ajánlatos emlegetni. Sírni sem szabad. Sőt! A rosszalkodó gyerekeket sem szabad elpüfölni ilyenkor!
https://www.instagram.com/p/Bdb50tQnCSo/?utm_source=ig_embed
Az újévi szokásokhoz tartozik a „piros tasak” (hung pao) ajándékozása, ami annyit tesz, hogy egy piros ünnepi borítékba papírpénzt csomagolnak, amelyet a gyermekeknek és a nőtlen fiatalembereknek adják. Az összeg csak páros számúnak kell legyen, mert ez hoz szerencsét. (Piros boríték - sikerhozó mágia: ITT.)
A piros a bőség, a szerencse, a gazdagság színe, ezért is piros az alapszíne minden újévi dekorációnak, mindenhol piros színű díszeket helyeznek el. Az egyik szerencsehó jelkép a narancs. Ennek magyarázata, hogy a narancs, vagyis „édes” ugyanúgy hangzik, mint az „arany” szó. A mandarin is hasonlóan szerencsehozó és a gyümölcsöket is párosan kell ajándékozni. Kerül még az asztalra földimogyoró (az egészséget és hosszú életet jelképezi). Rizslisztből készült sütit esznek a jó karrierért, moszatot a gazdagodásért. Aki gyermekáldásra vágyik (főleg fiúra), annak lótuszmagot kell fogyasztania.
Az újévi ünnepkör hagyományosan tizenöt napig tartott, ma már csak egy hétre korlátozódik. Ezt a ceremóniát zárja a Lampionünnep.
A kínai lampionünnepet már a Kr. e. 2. század óta ünneplik. 104-től pedig nemzeti ünnepnek nyilvánították. Az egykori határozat szerint ezen a napon a közterületeken, a lakóházakban, különösen a forgalmas városnegyedekben és a kulturális központokban lampionokat kell kifüggeszteni, lampionfesztivált és -vásárt kell rendezni. Ennek a napnak estéjén a császárok minden évben kimentek az udvarházból a számtalan színpompás lampionnal díszített utcákra, terekre és szórakozóhelyekre, hogy az átlagemberekkel együtt ünnepeljenek. Az emberek egész éjjel gyönyörködtek a lampionok pompájában, a lampionokkal díszített sárkányokkal játszottak és a lampionnal kapcsolatos találós kérdéseket fejtettek meg. Azóta az emberek mindig megtartják ezt a szokást.
lampionokat általában különféle színes papírokból készítik különböző motívumokkal. Az egyik fajtát száguldó lónak nevezik, mert ló-motívumokkal díszítik. Amikor ég benne a gyertya, úgy néz ki, mintha a lovak száguldanának.
A lampionünnephez népszokások is kapcsolódnak: az emberek ilyenkor nemcsak a különböző színű és formájú lampionok szépségében gyönyörködtek, hanem dob-, sárkány-, oroszlántáncot jártak; népdalokat énekeltek, petárdákat robbantottak. Ennivalót, szimbolikus papírpénzt áldoztak a halottaknak és az ősöknek. A családok ragadós rizsgombócot ettek, amelyeket gyümölcsökkel töltöttek meg, ami a család egységét boldogságát és bőségét hivatott elősegíteni.
Még több Kína ITT.
